Kivételesen nem szeretném most túlragozni a január 21-i ünnepünk KÉPES beszámolóját. Jó volt. Bővebben: nagyon is jó volt! Az Ebadtákra, a sülysápi óvónőkre,  Jómadarak névre keresztelt kórusukra, a katolikus fiatalok énekkarára nem csak a WAMK színpadán, az ünnepeinken, rendezvényeinken számíthatok évek óta. Jönnek, jelenlétükkel segítik a programjaink életben tartását. Most is egy szép gesztussal leptek meg, amikor szereplésük után beültek a nézőtérre, megtöltötték azt, és a nagykátai Tápiómente Táncegyüttes Régi Táncosainak műsorára egészen remek hangulatot teremtettek. Köszönet érte!

A Tápió-mente legfiatalabb városa, Tápiószele 2012. január 22-én a Simonffy Kálmán Művelődési Házba hívta a magyar kultúra tisztelőit, hogy a Himnusz megszületésének évfordulóján a helyi kulturális értékek felmutatásával tisztelegjenek a magyar művelődés évszázadainak értékei előtt.
A művelődési ház színháztermét megtöltő közönséget Faragó Sándor, az intézmény megbízott igazgatója köszöntötte. Kölcsey Ferenc nemzeti imáját Bessenyei Ferenc archív tolmácsolásában hallgattuk meg. Ez követőleg a „Magyarnak lenni…” c. költeményt Borsos Judit tolmácsolta hiteles átéléssel.

Lukács Sándor Nagykátán címmel - kissé fanyar reménykedéssel - magam is biztattam a helyieket a kiváló színész, költőnek a  Nagykáta Városi Könyvtár és Művelődési Központban megszervezett előadóestjén való részvételre.  Sajnos, nem értem időben haza Sülysápról, így a január 18-i program sikerét csak hírből ismerhetem. Megtelt a Művelődési Központ nagyterme! Gratulálunk!

Csanádi Ádám kollégám hirtelen felindulásból követte el a Csizmataposó címet, amit én Első Sülysápi Csizmataposó Batyus Táncházzá cifráztam át, de ezt már magam is elfelejtettem, mire a sor végére értem.
De nem is a név, mint inkább az a szép felajánlás a fontos, amelyet a sülysápi Németh-család tett meg az októberi Ihajla koncert és táncház után. Akkor a program közepétől folyamatosan és szép számmal beszivárgó katolikus fiatalok Tápiós társasága igen csak jó hangulatot hozott össze az est végére. Ez a sülysápi zenészéknek és a sokfelől érkező muzsikus barátaiknak oly nagyon kedvére  való volt, hogy a soron következő együtt-muzsikálásukat - mert, hogy e dudás, tekerős, dobos, hegedűs… 10-20 fős csapat nagyjából havonta összejön egy kis örömmuzsikálásra  Némethéknél - a Wass Albert Művelődési Központba helyezik és a katolikus fiatalokat, valamint minden népzenét kedvélő helybélit és környékbelit ingyenesen szolgálnak ki egy kis talp alá valóval!

Nagykáta történetében találunk egy olyan 15 éves időszakaszt, melyet ma nyugodtan nevezhetnénk  Káta aranykorának. Az 1896-1911 között megvalósult beruházások, középület építések, kulturális „alapkőletételek” alakították át a települést egy nagyra nőtt poros faluból polgáriasodó kisvárossá. Emeletesre építették át a városházát, kibővítették a szűknek bizonyult katolikus templomot, emeletes járásbíróságot emeltek, megépítették a városképi jelentőségű bazársort, 1905-ben elkészült az impozáns zsinagóga, két új iskolát: - az Epresben és a vásártéren- létesítettek. Először lett újságja, tűzoltó egyesülete, születtek képeslapjai. Rendszeresen megrendezett hetipiacai, egyletei és asztaltársaságai révén pezsgő civil közélete volt ekkor Nagykátának. KÉPEK

(A beszélgetés rövidített változata a Nagykátai Híradó VI. évfolyamának 1., 2012 január 18-án megjelent számában került az olvasók elé. Az interjú videofilm változata január 28-tól lesz látható a tapiokultura.hu-n)

2011. december 3-án a Tápiómente Táncegyüttes a nagykátai művelődési központban egy nagyszabású gálaműsort adott Domján Lajos tiszteletére. Apropója e tisztelgésnek az volt, hogy az együttes megálmodója, létre hozója hivatalosan is átadta a stafétabotot Vámos Lászlónak.

Laci! Hét-nyolc éve dolgozol már Nagykátán is. A TME-család, a hozzánk hasonló közeli barátok már megismertünk téged, de itt az idő, hogy a nagykátai polgárok szélesebb köre is megtudja, kinek a kezébe tette le Domján Lajos a város emblematikus művészeti közösségének további irányítását.

Hogyan „futottál össze” Domján Lajossal? Hogyan és mikor kért fel téged a nagykátai munkára Domján?