Nyomtatás
Kategória: Visszatekintés
Találatok: 1152

sápi halastó2A víz az élet! Ezt mutatja a sápi halastavaknak helyet adó Aranyos völgy
A pákász ember a láp világban teremtette elő napi betevőjét, ez az életforma megszakítatlan folytatása a több tízezer éves gyűjtögető életmódnak, tájban élésnek, a táj éléskamrává alakításának. A láp lecsapolásával kihalóban az ősi életforma is. Elveszik a hatalmas tudás, a hosszú távú túlélésünk záloga. A pákász a káka népe, Kókaiak.


A villanyvilágban kevesen tudják, mi a pák. fn. tt. pák-ot, harm. szr. ~ja. A kákának bogos virága vagy feje. Van egy kákafaj, melynek bogát különösen buzogánynak nevezik. A pák, máskép: páka v. páklya. (1) Eleink páklyát használtak fáklyának, ha világítani akartak. A gyékény páklyája viaszba mártva egy vil-ág. Egy letűnő világ.
A bronzkorban, de még a 16. században is az egész Magyar Királyságban a fokgazdálkodásos ártéri tájhasználat volt a jellemző. Modern elnevezéssel az egész Kárpát-medencére kiterjedő egységes ökológiailag fenntartható környezetbarát területhasználatot és ismeretrendszert tudtak működtetni őseink évszázadokon át, jólétben. A települések ekkor közösségek voltak, az ország pedig ezeknek a közösségeknek a társasága, társulása istennek ajánlva. Az ország eredetileg az úr szék, a nap pihenőhelye formából alakult ki (a ba lak=ablak, ráma, ahol a nap lakik, ba állvány- bálvány, batár, székúr/szekér, érsek…), ezt őrzi Szék(h)elyföld neve és a hét szék vezetőjükkel, a székely lófővel.
A község közösséget, közös tájhasználatot, birtokot és nem tulajdonjogot jelentett. A község ugyanakkor közös ősséget vérrokoni kapcsolatokon, vérszerződéssel megpecsételt társadalmi szövedéket is jelentett, ezért lopni értelmetlen volt a közösből, mikor el is kérhetted, vagy el se kellett kérni, mert mindenki egyenlően részesült a közraktárak javaiból, a köz-tár-(saság)ból. Ebben a rendszerben, aki lop az magától, családjától lop, szemben az azóta ismert”, aki nem lop, az a családjától lop” rendszerekkel.

A fokgazdálkodás az árvizek kiengedését jelentette a tájba, amivel bőséges kaszálóréteket, mérhetetlen halbőséget teremtettek. A levonuló vizek nyomán a halak a kádszerű mélyedésekben „hering” mennyiségben maradtak vissza, az ivadékokat visszaengedték az elvonuló vizekkel, így lehet halat szaporítani, a felesleget vették el. A műanyagvilág előtt majd minden eszköz gyékényből, fűzből, mogyoróból készült. Európa szerte híres mennyiségű mezei virágméz jellemezte hazánkat, a cukoripar előtt az egyetlen romlatlan édesítőszer, valamint a viasz adófizető eszközként szolgált a villanyvilág előtt. A méz és a lápi pióca ősi, hatékony gyógymódok kellékei.(2)

Nemes vadak, gyümölcsben gazdag erdők és az egyenesre faragott dombtetőkön kialakított kopárokon tartott állatok, az erdő által rejtett szántóföldek. A faragott dombtetők kopár szántóinak jelképe a szerzetesek kopaszra borotvát fejtetője. A gabona bőségesen termett, mivel a völgyekben kialakított halastavak felmelegedő vizének párás levegője az erdővel borított domboldalakon felemelkedett, majd az esti, hajnali órákban bőséges harmatként mikro-csapadékkal pótolta ki az évi 400-600 mm esőt. Így lehet kenyeret szaporítani. Az erdő védelmi, álcázási, termelési funkciókkal bírt, rejtette a dombtetőket és természetes akadályt jelentett a dombra feljutásban. A dombtetőkön lévő földvárak többszörösen peremesek voltak melyek tavakkal voltak körbevéve, így a dombtetőkre feljutás csak védett feljárókon volt lehetséges, ami a lejtőre merőleges platókon lóhátról fáradtság nélkül védhető, a dombnak felfelé baktató támadókkal szemben. A falvak csak ennek a rendszernek az elpusztítása után lettek kényszerrel az ártérbe telepítve a Habsburg uralom alatt.(3)

Ennek eredményeként Sülysáp jelenlegi belterületének nagy része halastó volt, víz alatt. A vízszint a Petőfi Sándor utca Tatai kocsma magasságában volt, ami nagyjából egy vízszint a mai 31.-es főút szintjével, ami ősi útvonal a vízperem mentén, ezt védte az Úri úti leányvár, és rendszere. Ennek valószínűleg szerves része a tájban a golyófogónak nevezett erődített dombok az ősi Tápió Sülyben, amit katonai lőtérnek is használtak egy időben. A mai sápi Aranyos völgyben látható a Molnár tanya és a Gulyás tanya közötti domb egyből a Molnár tanya mellett volt az egyik gát és annak magassága mutatja az egykori vízszintet, a második gát a Gulyás tanya és a mai halastó közötti azonos földmű, ezt védte a kakasdomb sajnos sikertelenül. A gátat támadóink szétmosatták a vízzel valamikor 1780 előtt, aminek eredménye a mai táj és vízszint. A régi sápi bekötőút földhíd, és völgyzárógát kombinációja volt, ahol lehetett esetleg hídpénzt, sápot szedni, de erre nem utal semmi. Bölcs elődeink az 1970-es években újra tavakat létesítettek a járásban.

Tápió-Sáp szintén nem az ártérben volt a 18. században. A táj önmagáért beszél, Telegen a mai halastavak menti út nyomvonala mutatja a vízszinteket. A halastavakat a mainál több forrás táplálta, még az 1950-es években is forrás volt a Cirokvölgyben, a Mária-völgyben, és valószínűleg a Sárkány-völgyben is.

Az első katonai felmérés 1782-1785 között készült térképein jól lehet látni a térkép domborzati viszonyait, jelöli, a Mendei földvárat, de a hajdan volt víztömeg méretének ekkor már csak a nyomai érzékelhetőek, valamint számos régi település és elnevezés egyértelműsíti az egykor hatalmas víztömeg létét. Sáp (zsáb) és Kóka között található Rudastó, és számos rudera helynév (úri halastó), mutatja a vízműveket. Számos településnév, településrész vagy megszűnt, vagy összenőtt, ahogyan Mende és Bille. A bille szó régiesen fiúgyerek pisilőjét jelentette, ami több forrás és a „fűzberki” patak összefolyása, ami Gyömrő irányából éri el a mai Mende Bille településrészét, Bille Becse utca. A Gyömrő és Maglód közötti fateleppel szemben fekvő dús kaszálórét jól mutatja, hogyan kellene a tájat jól használni.

„Süly és Sáp már a középkorban is jelentős kereskedelmi és hadi útvonal (a mai 31-es főút) mellett feküdt, emiatt a későbbiekben a lakosság több alkalommal kényszerül elhagyni lakóhelyét a rájuk törő idegen hadak pusztításának, fenyegetésének következtében. A XVI.-XVII.- században nagy pusztítások érték e vidéket. 1526 és 1546 között még nem érik károk a két falut: az 1546-os összeírásokból a török hódítások előtti – középkori – gazdasági állapot rajzolódik ki. Elsőként a török vonulások következtében néptelenedett el majdnem teljesen Süly és Sáp. Tápiósüly egy időre pusztává is vált, ide nem tértek vissza azonnal az elmenekülni kényszerülő lakosok. Az 1570-es évektől kezdődik a népesség lassú visszaáramlása, 1576-ban a jegyzékekben ismét szerepel a két falu. Az 1591-ben kirobbanó tizenöt éves háború viszont sokkal nagyobb pusztulást hozott, a teljes vidék elnéptelenedését eredményezte. A háborút lezáró bécsi béke (1606) után újra benépesül Süly. Ebben nagy szerepe van az akkori földbirtokos Bosnyák Juditnak, aki különböző eszközökkel segítette a letelepedést. Sáp csupán az 1700-as évek elején nyeri vissza korábbi lakosságszámát”
http://sulysap.hu/?module=news&action=getfile&fid=194796

A földrajzi fekvésből látszik, hogy évezredek óta fogócska-bújócska játékra alkalmasan lett tovább építve, faragva a táj, és e fenti idézet is jól mutatja, hogy csak 300 év alatt hányszor vonult át a világtörténelem a kertjeink alatt, egykori védelmi tavaink partján, földváraink árnyékában. Aki tudja mit jelent a statisztika és a stratégia, annak érdemes ismernie a tájat és a múltat, különben esetleg úgy járhat a jövőben, mint az a sok menekülni kényszerülő a múltban. Nem árt tudni, hogy minden nagyobb felfordulás esetén Sülyt és Sápot is pusztává rombolták a betörő ellenségek, ami legalább a bronzkor óta időszakosan megismétlődik. Ilyenkor az élte túl, aki ismerte a búvóhelyeket, vagy képes volt elárasztani a környezetét. A Nagy-mocsarina komoly veszteségeket okozott a második világháborúban is a modern nehézfegyverzetben, ezért sokáig állt a front Sáp fölött Kóka és Dány felé.
A környéket régészeti leletek alapján legalább 6500 éve lakják, próbáljuk meg elképzelni egy pillanatra, milyen lehetett itt élni 6500 éve pákászként.


A vízi világ méretét a környék településneveinek elemzésével lehet érzékeltetni.


A településnevek elemzése az alábbi szempontok szerint történhet
A helynevek kora:

Minthogy a helynevek egy részének több száz éves, esetleg évezredekre visszanyúló múltja van, a névtan és a történettudomány kutatóit régóta foglalkoztatja a nevek kora. A természetföldrajzi alakulatok tulajdonnevét (Mecsek, Zselic, Babás szerkövek, Duna, Dráva) és a helységneveket legalább három időkonstelláció (idősík) szerint vizsgálhatjuk. Minden helynévnek van (lehet):

múltja: az az időpont, amikor az azonosítandó helynek nevet ad az elnevező (egyén vagy közösség);

közelmúltja vagy közbeeső ideje: az az időintervallum, amely alatt a név változatlan jelentésben és alakban él tovább, ill. jelentése, névalakja részben módosul, vagy akár névazonosító szerepe is megváltozik (a település helyének változása vagy a lakosság elköltözése miatt);

jelen ideje: az az időpont, amikor az egykor keletkezett név, ill. az új név hibátlanul betölti helyazonosító szerepét, amikor a nevet használjuk”(4)

jelentéstartalma szerint:
Folyóvíz, vízkezelési tárgy neve a helységnevekben:

Szecső, minden káta, Csévharaszt, Tóalmás, Farmos, Pilis, Isaszeg,Cegléd,Bénye, Pánd, Káva,Bille, Locsod-puszta(oszlár), Rudera, Rudas tó, Tápió

Természetföldrajzi alakulat neve a helységnévben: Bicske (bicska), Tura. Szele (széle)

Növénynév van ezekben a helységnevekben: Lőrinc=dinnye, Gomba, ami se nem állat se nem növény, Albertirsa

Állatnévvel kapcsolatos helységnév: egykori zsigerpuszta 1782-ben sügér, ami sekély sütkérezésre alkalmas vizeket jelent, amit szeret a sügér; a Szentmárton jó eséllyel libás helyeket jelöl, egykori mocsarat.


A helység lakosságának foglakozása, ipari tevékenysége volt a névadás indítéka: vasad, üllő


Szakrális hely: Gomba, (Bénye a bőny vallással is összefügg, bosnyák besenyők, böőn budaisták, illetve a bős-nagymarosi Bősárkány rábaközi hitével).
Boldog(káta)- Boldogasszony. Gyál.(gyula). Úri.


Vallási hely: Vecsés (vecsernyés, vecse hely)

A lakosság társadalmi állására, ősiségére, helyzetére utal: Úri


Kezdjük a legősibbekkel. A Tápió két ősi magyar szó, szógyökből képzett összetett szó, akár a virág. A vir/ver/vér gyök az életet jelenti, az ág egy Y forma, a vir-ág viszi tovább az életet azon terem gyümölcs, mag.
„A TA/TÁ szógyök a gyerekek első szavainak egyike, a távolság tá-tá, tágulás, táj, tag, talaj, talp, tart, tanya, terület régi neve, a föld testének egy Tagja.”


Kiss Dénes, Varga Csaba: Az ősnyelv:


A PIÓ. pis, vis, bis vizet jelent, lásd pióca. Bizánc, bisantus helyes hangzósítással vízöntős, vízsánc lehet, a b/p/v/f hangok különböző írások, hallás utáni lejegyzés (görög/latin) miatt gyakran cserélődnek. És ”bizánc” valóban vízsánc volt, vízi vár, és vizek mozgatását, öntését hadászati célokra is bevetették a védelemnél, akár a vízen úszó görögtüzet.


A tógazdálkodást régiesen pó gányolásnak nevezték, minket pedig pogányoknak a sivatagi népek. A PÓ állóvizet jelentő szavunk található a pocsolyában, pohárban, Lengyelország Poland nevében. A gány gyakorlati munkavégzést, a mány elméleti tudást jelöl. Tudó mány, hagyó mány, ár mány, sár mány, sár gány, sárkány, mocsármány. Máriapócs vagy Pozsony állóvíz melletti település a mosonynál.

(mos-ony), fn. tt. Mosony-t, Mezőváros a Dunának azon ága mellett, mely Pozsonytól Győrfelé foly. A gabonakereskedésnek ezelőtt egyik fő rakhelye. Minthogy mind e városnak vidéke, mind a róla nevezett vármegye jobbára sík, vizenyős, illetőleg mocsáros területet foglal el (1)


Ennek megfelelően a tá-pió a pis-ta szóval azonos lehet és mind a kettő víz melletti tanyát, élőhelyet, embert jelentett egy olyan ősi időben, mikor a nyelv még ismerte a szavak eredetét, a szógyökök értelmét. A nyelvújítás ebben nincs segítségünkre, ennél korábbi szótárakra van szükségünk, ebben a szójelentése.com oldalt gyorsan, jól lehet használni, ez digitálisan Czuczor Gergely, Fogarasy János: A Magyar nyelv szótára 1862-ből.

A hiba az ön készülékében van, a Microsoft szövegszerkesztő szerint olyan szó nem létezik, hogy elvárástalan. Sajnos az iskolában is ezt a téves ismeretanyagot okítják. Az esetleges helyesírási hibákért a jelenleg hatályos helyesírási szótárakat tessék hibáztatni, szándékosan tévesek és szegényesek.

A Tápió vidéke, helynevei jól megőrizték a vízi világot, ami a legtovább Somogyban és a Sárközben maradt meg a szekszárdi földvárrendszer oltalmában a 19.-ik századig. A földvárrendszer ismereteink szerint avar-kori, arról még zajlik a vita, hogy a vár kor, földvár kor mettől meddig tart. A fokrendszer nagy valószínűséggel az Árpád-kornál jóval korábbi. Az ár pad, völgyzáró gát alkalmas az árasztásos fokgazdálkodásra, amivel akkoriban tönkölyt, zabot, és árpát termeltek gabonának, akár Irak, Mezopotámia Árpád városában a Zab-folyó mellett azonos időben. Mező, po, tám ia, mezők, tavak, gátak. A mezőföld fekete mezőségi talajt jelent. A pot, pát földet jelent régiesen, főd p-vel és t-vel, lásd a földpát nevű ásványokat. A kara szó feketét jelent, karácsony az év legsötétebb napja. Karapát, Kárpát, ár pad az feketeföldet, mezőföldet jelent. Mindezt nem megcáfolja, hanem alátámasztja, hogy Mezopotámia görögül folyamközt jelent, amilyen a Kárpát-medence.

Lakóhelyünk a Gödöllői-dombság részeként Zsámboknál csatlakozott a Csörsz-árokhoz, ami az országos fokrendszer főtápcsatornája volt és összekötötte a Duna és Tisza vízrendszerét, elvezette annak árvizeit. A csörsz(csőáteresz, csörsz/szörcsölve viszi a vizet) szóban a cső szógyök található, ami analóg a csév szavunkkal. Ezek megtalálhatóak Piliscsév, Csévharaszt, Szecsőd, Szekcső, Tápió-Szecső és sok más településnévben országosan, ami egy kiterjedt csatornarendszer bizonyítékai. A Somogyvári földvárrendszer vízműveit szintén Szekcső nevű település védte. Itt fa szerkezetű csőátereszek voltak találhatóak. Másik vízkormányzási műtárgyak a zsilipek, tudni kell, hogy ezt régebben silip/pilis formában használták, innen erednek a Pilis nevű települések, és a Pilis hegység is vélhetően baloldalról is el volt árasztva vízzel, szív formában (Piliscsévnél), így a Pilis szigetként volt védhető, mint királyi központ. Ez még 1782-ben is látszik.


A Sápi patak és forrása a Rákos-patak vízrendszerével áll kapcsolatban Pécel felől, a Felső-Tápió pedig a gödöllői tavakkal van kapcsolatban Isaszegnél. Isaszeg is valószínűleg vízpartit jelent, visa/pisa szegélyezi, ahogyan Cegléd is Szegléd 200 éve, melyet a Pilis településről folyó víz szegélyez.

A Tápió-vidéken a további nevek feltárásához el kell felejtsük az eddig ismert magyarázatokat, miszerint sáp a sápi család birtoka, ezért kapja a nevét, káta pedig a káta nemzetség nevéből ered. Ennek éppen az ellenkezője értelmes és igaz, a családok kapták neveiket a táj neveiről. Tápió-süly eredetileg Tápió-Sül volt, napsütötte rész, ennek emléke a meleg völgy elnevezés, ős-sülyben. A SÜL-i család (lásd kereszt úriban állította Sül-i család) nevének régies írásából sül-y származik süly. Idősebbek a mai napig Sülbe mennek piacra, és Úri tele van Süli nevűekkel, ezt csak idegeneknek kell magyarázni. Ennek a területnek a folytatása Sül és Bicske között Sügér, sütkér = zsiger puszta. Egy édesvizű tengeri világ és elnevezései.

Sáp földrajzi fekvése okán sápadt, árnyékos rész, ahol nyilván sápi család lakik. Foglalkozás szerint Szántai (szántó), Zemen (esetleg seemen, tavi ember, tengeri) Berla (bérlő, béres), Ordasi (erdősi,erdei,vadász), Tari (erdővágó, nádarató, fűzvágó), Tiba (libás,tollfosztó), szabó, kovács, szücsi, gulyás, dinnyés….

Egyes megfejtések szerint a napot úrként, élőlényként tisztelő néptől délibábos azt feltételezni, hogy napsütötte és sápadt helyekről nevezték volna el napsütötte és sápadt helyeiket. Szerintük süly egy süllyedés (az 1782-es térkép félrevezető hibás felirata, német térképészek) sáp pedig sápszedő hely lett volna. Úgy igaz, ahogy hiszitek, de a régiségben a „lesápolnak, hogy felsülj” hozzáállás ismeretlen volt, és nem illik a vízi rendszerbe sem. Ha süllyedés lett volna káda lenne a neve, ahogy a német földmérők még Szent-Mártony-káda térképfelirat esetében értették.
1782-ben Sáp Zsáb néven szerepel a térképen, ami a zsába, zsibbadás szavakkal rokon, és valóban az elnyomott zsibbadt testrész elsápad. A korabeli szótár szerint: zsába v. zsáva pedig rokon a sápad, sanyar, senyv, senyved, zsibbad stb. szók gyökéhez, melyek az illető testek zsugorodó, veszendő állapotára vonatkoznak. (1)
Sápszedésre semmi jel nem mutat, jelezve a helyneveink ősiségét, tisztaságát. A zsibbadt, veszendő állapotot mutatja jelenleg Kóka élővilága. A Nagy-Mocsarina nevű terület homok sívó lett 50 év alatt. Szégyen! Életellenes, emberellenes tudatos ártó cselekedet.

Vajon miért hívják Sülyben hal eszi, „haleszi” dűlőnek a patakhoz legközelebbi utcát, 1 km-re a mai víztől? A halesz kifejezés vizek mellett országszerte megtalálható, a halász tájjellegű változata. Sülysápon úgy is ismerik, hogy ha lesz – gyümölcs, lévén fagyzugos helyek, ezért halesz.


Kóka vélhetően a káka nyíltmagánhangzós, régies ejtése (káóká), jelenleg kókadt homok, a Zsámbok név sok magyarázatot nem kér, zsombékos terület Tóalmás mellett. Mindegyik helyszínen ismert földvárak, és tükörsima szántók az egykori halastavak emlékei. Tura egy földtúrás, a tó ura Turán lakik, touareg tóurak türkoáz türk oázisát tóúrkéz túrta. Tura a Galga vízrendszerének ingoványa volt az 1782-es térképen, amiből egy földtúráson kiemelkedik a falu.


A globális felmelegedés helyett az emberi, közösségi tájhasználatra kellene a jövőben koncentrálni. A Tápió tájból több tíz-ezer köbméter élővíz, ÉLET hiányzik jelenleg. 2018 októberében alig van víz a Dunában, az ország ütőerében.


A Káta család Kátán lakott, ami úgy alakult ki, hogy a sápi forrásból Szecsőn a cső átvitte a vizet a laposokra. Az első térképen szetső, mai hangzósítással leginkább a szét-cső, elosztócső adhatja vissza az eredeti funkciót. Káta a kád-ta (teknő alakú táj)-ból hol káda, hol katta, hol kada, borrá nemesítve kadarka. Vízből bor. Tápió-szőlős. 1947-ben Tápiószelének „Halesz” nevű határrészéből „Tápióhalesz” néven községet alapítottak. E nevet 1948-ban, Tápiószőlősre változtatták. Káta a régi szótár szerint: fn. tt. kátát. Kassai J. szerént a Hegyalján a gyalom öblének, illetőleg farkának a neve. Azonosnak látszik kada szóval; l. ezt.
(kad-a) fn. és tiszamelléki tájszó, tt. kadat. Vízvájta gödrös hely folyók fenekén, melyben a halak teletszaka tanyáznak s oly sürüen feküsznek, mint hering a hordóban. A kád szóból is alakulhatott hasonlat szerént kada, mint: báb baba.
(1)

Lőrinc-kádának dinnyével lehet kapcsolata-vízigényes növény. Márton-káda, ami esetleg vadlibákkal, később libatartással, halak libává alakításával függhet össze. Egy régi munka a tiba/ciba végzése, a tibázást, tépázást, tollfosztást jelentette, fontos szerves része volt a szerves kultúrának az ágyneműk és egyéb hozomány előállításakor.

Szent Márton Pannoniában született és oda vissza is tért a Római Légióban való szolgálat és a római szeretetvallásba való megtérése után. Ezzel az eseménysorral is rokonítható Tápiószentmárton, mivel nem-római, pó gányoló magyarok 355-ben csak az Ister/Duna ezen oldalán éltek. Szülei pogányok voltak, apja birtokot kapott a Pó-folyónál, Ital-iában, később Márton Poitiers-ben katonáskodott. A po, az élővizet, pocsolyát jelenti, posványt, tusványost, az élő víz másik neve az ATL, étel, ital, élet. Ha kiszárad, por. A hagyomány szerint ATiLa királyunk Tápiószentmártonban született és Italiában Aquilia várát is birtokolta. Az aqua szintén víz. http://szentmarton.martinus.hu/szent-marton-elete

Mártonnak meggyűlt a baja Szombathelyen, mert a pogányok körében az ariánus kereszténység volt elterjedt, akik megvesszőzték hamis tanaiért. Ez megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy a pogányok keresztények voltak 355.-ben Pánoniában és szerte Európán, akiket később eretnekké nyilvánítottak és tömegmészárlásokban áttérítettek _”a szeretet”-re hivatkozva, ahogyan történt ez később minden a természettel mellérendelő, nem leuraló viszonyban élő természeti néppel napjainkig. Pan hon ia = nap honja. Szem úr ia. Sam an ia. Így lehet egy keresztény pap sámán. Így lehetnek a mag urai a szem urai a tó urai, a sámánok magusok, a szumérok szamurájok, Panonia Jappán, nippon, naphon. A sumér napisten neve samas, szemes, a Gilgames eposzban napisti. Somló, SOMOGY, szemlőhegy.
Ez a tény egyértelműsíti, hogy Magyarországon 335 óta bizonyíthatóan keresztények éltek, és nyelvük, helyneveik leginkább ekkor is magyarul érthető. Az ariánus keresztények természetesen pogányok voltak. Aki ária, árvíz országi, ariánus, az árasztással gazdálkodik, állóvizeket csinál, po gányol. Fok gazdálkodik. És keresztény, benne él a szent háromságban, számára természetes a természeti harmónia, gomba-növény-állat körfolyamat. Ugyanekkor Toulouse-ban éltek a vizigótok, akiket Guth-Keled nemzetségként ismerünk a magyar történelemben, belőlük születik a Báthory család is. Valószínűleg a keleti, kelta káldeus. guth-keled, gutha, góth 355.-ben azonos népet takarnak, akik szoros rokonságban élnek a hunokkal, magyarokkal Britanniától a Kaspi-tóig és a Hindu Kush-ig.

Márton később Tours (tó úr s, túrsz) püspöke lett Galliában. A gallok gael nyelven beszéltek, és megértették a mártonkátai Márton tónusát. A gallok vezérének a magyar megfelelője a Gyula, gyúla rang, világi vezető. Nyilvánvalóan nem ezeréves a magyar kereszténység, erre példa Szent Márton élete, életútjának állomáshelyei, helynevei, valamint számos Gál, Gálik nevű család és Gyál, Gyula települések.


Tápió-Szele a káta kádrendszer Széle, 1782-ben hatalmas tavak találhatók itt, ami ellen ma hatalmas pénzekért küzdünk belvízkár néven adóforintokból, miközben a táj mutatja, hogy hol mire alkalmas. A tavak fenekén ne akarjunk búzát ültetni, mert akkor minden ennél magasabb pontot ki kell szárítani porrá. Sivatagot teremtünk pénzért, a józan paraszti ész teljes hiánya. Minden agrárvállalkozót, földtulajdonost szeretnék ösztönözni, hogy nézze meg a „főgyét” az 1782-es térképen madártávlatból, amivel százezreket spórolhat hektáronként évente. 2020 után szó szerint élethalál kérdés lehet, az nyerhet, aki a gombára is gondol.
A magyar nyelvben megtalálható a doppler-effektus, a közeledő magas hangrendű, a távolodó mély hangrendű, hangú. A magánhangzók akként változnak egy szóbokor szavaiban, ahogy az érzelmi töltet módosul miközben a magánhangzók változatlanok. Például az STN szavaink. Ha közeledünk felé magas hangú, iSTeN, alap állapota az embernek az öSzTöN, ha érzelmi sivatagban élünk és távolodunk a forrástól, akkor kívül is Síva, a pusztítás istene, a SáTáN, sivatag felé tart az életünk. A SA régi magyar szó, palócosan, saóú, ami egyszerre só és homok, szik, sóder. A TA az táj, talaj, tart, tanya, talp… Az AN ősrégi szógyök, a han, hant, hon, hun, én szavak változata jelentése ott hon, otthon. Összeolvasva SATAAN= csata hon, sivatagos táj, küzdelmes élet, küzdelem a hibás értékrenddel és annak életellenes következményeivel.(5)

A VÍZ AZ ÉLET! A szer elem! Szentelt víz, élő víz, vízkereszt, keresztvíz. A teremtéstörténet ismert: Egy férfi megkapja a bölcsességet, tudást, - görögül szófia – ezáltal ő lesz a szó fia, de végül az asszony az, akiben a bölcsesség megfogan.

Magyarul röviden a történet: Adám és Evé mi teremt.

A kátai kádakban összegyűlő halak nagy részét felfüstölve tartósították. A dög és selejthallal pedig vízi szárnyasokat és nagy mennyiségű sertést neveltek. Három méter hosszú görbe hátú vörös szőrös négy mázsás „halász” disznókat. A lapály disznók nyáron az ártereken laposokban, láposokban, gyékényesben turkáltak, ingyen, bio. Ősszel pedig a nyáron birkával legeltetett ritkított tölgyesek, gyümölcsösök termésén hizlaltak szalonnát a januári böllérkedéshez. A gyékény az első fagy után kiváló tápértékű marha és juh takarmány ingyen, munka nélkül. Helycsere. Marhák a nádasba, disznók az erdőbe.(6)

Kevés munkával bőség. A tájban vélhetően a 16. századig jelen lehetett a búfaló buffalo bölény, bő lény, és az őstulok. Régi nevén bőségszaru. Jászfényszaru. Boldog.

Az utolsó kárpáti bölényt (Bison bonanus hungarorum) 1790-ben lőtték le. A bison,wison bis/vis/pis víz honit jelent – európai vízi bivaly (szemben az erdélyben tartott ázsiai vízi bivallyal, ami ősi keleti kapcsolatainkat mutatja.) A bölény és az őstulok már visszatért, a víz és a bőség még hiányzik. Rekonstruált őstulok, visszatért bölény:
https://naput.hu/index.php/g-mainmenu-30/1940-ketszaz-eve-kihaltak-most-feltntek-a-boelenyek-magyarorszagon
http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/vadaspark/oldal/rekonstrualt-ostulok
A történelmi Magyarországon 1911-ben 155 192 bivaly élt, 1935-ben a megcsonkított országban már csak 7069-et számláltak.


A vízrendszert mutatja továbbá, Bénye (Benyó és Lomen család, lómén-völgy), vélhetőleg bényel, víznyelő, miként ma is egy hatalmas vízmosásban található a falu, ami egyenesen Pándig (pánt) vezet, illetve nem egyenesen, hanem Káva mellet kanyarodik. Káva szó gyöke a kav, kavarás szavunk régies alakja, amit a lefolyó víz Kávánál valóban végez, kanyarodva kavarog a pand-ig. Pánd a lejtő alja, ezért a bemaródás, ezt jelenti. 1782-ben Kava és Pand. A kávai „Vadász” kocsmában kávékavarás közben eltanulhatjuk a vadásznyelvet, nemrég még hód és vidra is élt e tájban:

A Pandal szó jelentése:
fn. tt. pandal-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. A vízpart oldalában ásott, vagyis kimosott lik; és a sírnak oldalában befelé ásott, koporsónak való külön hely. Ez értelménél fogva egy a "padmaly" szóval, d és m (vagy n) áttétel által helyet cserélvén. Néhutt: padlan, melyben ismét az l és n (m) cseréltek helyet. Mások szerínt, vízben levő, s a fenék szinén fölemelkedő halmocska, melyet egy oldalról a víz mosogat. Szeged tájékán am. a töltésnek víz felől levő harántékos alja.Vadászok nyelvén így hívják a vidra és hód lakhelyét is a vízben.Mind ezek alapfogalomban megegyeznek. l.

PADMALY
fn. tt. padmaly-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Üreg a part oldalában. A víz nagy padmalyt mosott. A padmalyt turbokolják, gübülik, zurbolják a halászok. (Szabó D.). Így nevezik néhutt a sírverem oldalán beásott üreget is, melybe a koporsót szokták tenni. E szó vagy öszvetett pad és mál vagyis mally szókból, oly mally, mely valaminek padján, alapján, alján létezik; vagy pedig e szót alaphangjára és értelmére nézve leginkább a szintén üreget jelentő adu, odu, odv szóhoz hasonlíthatni, s ebből lehetett advaly, admaly, s előhanggal padmaly, advas vagy odvas hely a vízpart oldalán. A székelyeknél: padmaj, padmoj; Tornában, Abaújban padlan. Néhutt: pandal. V. ö. PANDAL.
(1)

A víz egy része Pilis felé távozik a zsilipen, Bénye pilis nevű részén. Farmos sem amerikai rancsot takar, Tápió far mos. Tápió-Bicskén a patakmeder 90 fokban bekanyarodik, bicskázik az egykori Zsiger/sügér-puszta maradványainál, melyet őriz a Zsigri család a nevében.

Gomba a táj legmagasabb pontja, ahogy a rexasztalon is a gomba az egyetlen magaslat a Tápiósüly és Tápiósáp határán található Gomba nevű kocsmában. Ha a gomba elesik, vége a játéknak. Gomba mellett található tete-puszta, és tetejetlen puszta helynevek is a legmagosabb pontokra utalnak.

A Gomba egy szakrális hely lehetett, ami a napvárták kőköreire utal, gom= kör, göm-bölyű, gomolyag, gomb, Eszter gom a Dunakanyarban, a Duna régi neve Ister. Gomba egyben a környék erődítésének központja, a legnagyobb kiterjedésű földvárral, ami a sóutat védte és Tápió-vidék útvesztőjét felügyelte. A Gomba szó és a magomba szállás, térés szintén összefügghet a hely szakrális szerepével, ahogy Mendén jó eséllyel laktak regélősök (igricek, garabonciások), akik hajdanán külön falvakban éltek mesterségek szerint. „Úri libás, Süly paprikás, Mende mákos, Kóka dohányos, Monor birgés, Szecső ürgés, Dány lencsés, Sáp szerencsés”. Ezek áthallásos jelzők, úri lányos, Mende és Szecső legényes, Sülyben paprikás a hangulat, Kókán volt dohány, Dány filléres, Sáp aranyos völgy.


A régiség embere a sápi Aranyos-völgyben megélte a szent háromságot, harmóniát, ahol, gomba, állat (állapot), és növény (nő, folyamat) hármas harmóniája indás griffes életfa motívumként alkot egy teremtő egységet - aránymetszést. Egység, kétség, háromság. Test (ba, belső, báélső, baba, baj, báj, bánat, bágyad, bánt, bámul,, ba-rom, ba-rá-t, gom-ba, bá-tor), lélek(szív), szellem(tudat). Arany, arány, erény, irány.
Az ohm jel, a mantrák mantrája, a megvilágosodás jele egy 3-as számmal kezdődik és egy ohm képírásban folytatódik, összeolvasva három, harmónia.


A boszorkány és táltos üldözések előtt őseink „sámán”-hoz, „öreganyám”-hoz jártak gyógyulni, és pont úgy gondolták, mint a modern tudomány mai állása. A fejet tartották a tudatnak és az arc olvasásával nagy pontossággal megállapították az okokat és tüneteket. A testet a tudat alattinak tartották, mert ott van. Úgy gondolták (ma is), hogy a tudat hibás működéseinek lenyomatai a testi (ba) betegségek, így a problémámmal elsősorban magomba kell forduljak. A táltos ma-gom-ba révülést, lótuszülést, zsendülést és zendülést (dob, ének, tánc) végzett, és vezette a beteget a magomba szállásban. Ennek a jelképe a turulmadár, mint szent lélek. A légyölő galócából készült pszichoaktív főzetet régen szómának hívták, a szó ma a gomba. A modernnek tartott orvostudomány ezt a gyógymódot és ezeket a betegségeket pszicho-szomatikus betegségekként definiálja, és pszichiáterrel történő magomba szállást javasolnak. A sámánt nálunk Bélának hívták, ma belgyógyásznak.(7)
A zen szógyök megtalálható, a zen buddhizmusban, a zenében, a zendülésben, zengésben, zsendülésben, szentülésben, zend ülésben, szent ülésben, zsengeségben. Mára a zendülés törvény által tiltott, a szentséget a szántás pusztítja.

A táj régiségét mutatja, hogy a csap szavunknak az a három jelentése a legismertebb, amely funkciót a tájban, mint vízgazdálkodási és honvédelmi, környezetvédelmi eszköz betöltött. A keresztény erkölcs szerint a tájat vagy akár az ellenfelet szeretni szükséges, akár ten magunkat is. Ez is ten magunk. Ennek megfelelően a megelőző csapások, és csapolások alkalmazásával figyelmeztetem az ellenfelet, hogy, aki támadással fenyegeti a szent rendet, az saját magát fenyegeti támadással. A passzív ellenállás egyik eszköze a becsapás. Az ellenfél nem ellenség, mert akkor olyanná válok, mint ő.

A táj rejti a dombtetőn a falvakat, az erdő rejti a gyümölcsösöket és állatállományt, a tavakban vizet és friss halat tárolok. A haderővel járható utak a tóparton a völgyeknek merőlegesen futnak, ami jól védhető a dombtetők földváraiból. Fölfelé nehezebben repül a nyílvessző, lassabban fut a ló, így a védők előnyben vannak. Az erősségek feljáróit úgy alakították ki, hogy a lentről jövő támadóknak balkézre eső kézitusát kelljen vívnia, míg a védők a jobb kezüket használják, ami jobb.
Az ellenség, ha nem ült föl a becsapásnak és megpróbált mégis a rend ellen menni, akkor jött az újabb arcul csapás. Csapdába került. Betévedt az útvesztőbe, ami elsőre a legjobbnak tűnő, legszélesebb vízmosás a dombnak föl. Ezek jellemzően zsákutcák, egy szurdokba vezettek, ami minél beljebb megyek annál magasabb falú és a vége is egy magas löszfalban végződik. Mindeközben a szurdok két oldalán egyszemélyes árok fut ~ 2m –re a partfaltól, derékmélységben. Ez óvja a szurdokot a beszakadástól, elvezeti az oldalról érkező vizeket és elrejti a védőket, akik az ellenséggel ellenkező irányba mennek, a szurdok bejárata felé. Amikor a támadó rájött, hogy zsákutcába került, és megfordult, akkor a védők felfedték magukat és felszólították őket (a magyarok nyilai társaságában), hogy esetleg vetkőzzenek meztelenre és sétáljanak haza békében, lásd Vértes hegység legendája. Ellenkező esetben a csap szó második és harmadik jelentésére is megtanítottuk a lelkes külföldi nyelvészeket. Egy hangjelre a dombtetőn megnyílt a csap, amivel úgy csaptunk le a nehéz vértben lévő agresszorokra, hogy hozzá sem értünk. A szurdokban lezúduló dihidrogén-oxid a nevének megfelelő funkcióval víz/visz, elvitte a gályát. A szurdok alján jó kedélyű kiskanászok fokosukkal fejbe verdesték a sárba ragadt páncélos bogárként a hátukon kapálódzó egykori kemény legényeket. Így vált a kiskanászból fokosával, fő kos, főkolompos.
A nagyobb hadtesteket ilyen csapolásokkal lehetett kisebb szakaszokra vágni, majd felmorzsolni.
Sokszor annyi is elegendő lehetett, hogy beszántották és belocsolták a völgyi feljárókat, így ott lelassult és elfáradt a támadó.
A dombtetőkről jól védhető levágtatók, és védett feljárók biztosították a férfilakosság könnyűlovas hullámainak áradásait, akik gerilla harcmodorban kettévágták a megnyúlt hadoszlopot, egy részét magukkal csalták az útvesztő újabb részeibe, ingoványos területekre. Egy ilyen leszakított csapattestet akár két lovas betyár jász íjász is el tudott intézni a helyismerete alapján, az is elég volt, ha egyikük bevágtatott a szurdokba, míg a másik a csaphoz sietett sebesen árkon-bokron keresztül. A lenti leugrott lováról és az ismert, betanult módon felmászott a gyökereken a szurdok falán, miközben a fönti elkövető belemosta a támadókat, a halas tóba, testük hallá vált, meghaltak. Így lehet egyszerre vizet fakasztani a sziklából és halat szaporítani. A szerves kultúrában minden a helyére került a rend szerint.
Ennél jobb kaland nem kellhet öregkori múlatás, kocsmai hegedűszó mellé. Tiszta erkölcs, tiszta kéz. Ehhez kell a Hunor-Magyar nyilas-ikrek föltétlen testvéri bizalom, hogy a másik nem hagy cserben.

A foglyul ejtett támadókat megetették, orvosi ellátásban részesítették, kioktatták a jó szomszédság ősi törvényéről megmutatva számára az önzetlen, elvárástalan szeretet gyakorlásának lehetőségét. Fegyvereit nem kapta vissza, hanem visszaadták az ellenségnek gatyában. Ezzel demoralizálták a támadók harci kedvét, és nehezítették a szűkös hadtáp ellátást, kenyér, paripa, fegyver. A visszaeső hadifoglyokat, főleg az urakat aranyért eladták saját uraiknak rabszolgának, hogy megértsék, hogy a halált szolgálják, ami az ősi rendet próbálja támadni általuk. A sokáig görcsölőket előbb-utóbb beöntésként elérte a karma karma és haltápként születtek új testbe, maghaltak. Ez a sorsa a szűz/zúz-halak tengelyen mozgó szellemiségnek, ha a nyilas-ikrek néplélekkel találkozik a vízöntők korában. Saját kardjába dől, saját energiáival pusztítja magát, szemben a nem CSELekvés ősi kényelmével, nyugalmával. Strand, lángos, így is lehet. Az éhezők, a németek, a nemettek meg jöttek volna egyből gatyában fürdeni és jóérzéssel mennének haza gatyában, lefürödve nem befürödve.


A lépre csalás és a meglepés szintén hadászati célokat is szolgálhatott, ha száraz időszakban a szurdok tetején tartott méhkasokból feláldoztak párat és az ellenség fejére dobták az akár százezer szúrást is eredményezhetett 5 méhcsalád árán. Ennek hatására szintén eldobálják a páncéljaikat, ami alá bemásztak a méhek. Ösztönösen igyekezne az ember kivenni a mérget pumpáló fullánkot. Fegyvertelenül gatyára vetkőzve elfut, mint a mesében, ha szerencséje van. A mézért a fejükön a többi méhcsalád egy kilométerre is követte a támadókat.


„Az Ister (Duna) felett levő országot méhek birtokolják és azok miatt nem lehet oda bemenni. Ezt a valószínűtlen mesét én sem hiszem el, mert a méhek a hideget nem viselik. Inkább azt gondolom, hogy az embereket akadályozza a hideg abban, hogy a Mega Ouros alatt éljenek.”  Mi értjük, a hun méh leletekből, hogy a méhek a Kárpát-medencében meh+ar = mahar = magyar népet jelenti, erős határőrséggel, tanulva a rájuk támadó keleti őshazában történt népirtásokból. A jól védhető természetes államhatárokon katonai erők állomásoztak. (Hérodotosz V. 9.)” (8)

Méh+ár.

A Leányvárak egyrészt felfoghatók egy rendszer alrendszereinek, akár egy leányvállalat. Ugyanakkor az elnevezés nagy valószínűség szerint funkciót takar, ahogy a Pilis hegységben is található külön település Leányvár néven, a királyi központ sokszoros méreteinek megfelelően, ahol szintén található leányvári leányvár. A népmesék művészettörténeti elemzése segíthet megfejteni ezt a funkciót. A név adja magát, miszerint a leányvár helyszínén leány vár, a régiségben ismert volt a leányvásár, leánynézővásár, háztűznéző hagyománya, ahol az eladó sorba került leányok szakrális rend szerint keltek el. Ennek a része lehetett a leánykérés.

A lány, akit ki kell szabadítani a várból, ahol a sárkány fogva tartja egy szimbólum, motívumok sokasága. A sárkány a víz és a tűz elem alkotta lény a keleti zodiákusban, a mocsárvilágban lakik és tüzet okád. A nyugati zodiákushban a sárkány megfelelője a mérleg, ami jól adja vissza a sárkány víz és tűz közötti lavírozását. A langyos víz se jó, de az se jó, ha túl tűzrőlpattant a menyecske, mert abból házi sárkány válik. A leányvártól a harmadik völgy a Sárkány-völgy Sülysápon. A mesében a sárkány gyakran az apja vagy anyja a királykisasszonynak, a családból hozott házi sárkány, családi minta fogságából kellett kihozni a leányt. A legkisebb fiú a sárkány legrosszabbul tartott lovát megeteti parázzsal, a királykisasszony titkos tanácsa, szíve vágya szerint. A paripa (királylány) és a legény megtáltosodik és kiállja vele a próbákat. Ugyanakkor a sárkányt nem megölni, torolni kell, hanem meglovagolni energiáit és a megfelelő irányba terelni, erre voltak hivatottak a táltos küzdelmek, fehér/fekete ló, piros/kék bika, vagy sárkány formájában. Ebből érthető, hogy miért a fehér ló fia győz a mesében és az életben. A pünkösdi király lovát felvirágozták, táltos lóként tisztelték körmenetekben. Korábbi hagyományokra vezethető vissza a Pünkösd, ahol a lovas bajnokságok győztesét valódi hatalom illette meg, nem csak a kocsmában. Ezeket a bajnokokat hívták, lomen, lómén, ménfő, ménrót, lófő, lófej, lótusz, lótosz, ménrót, ménrúd nimród, nimrud, menes, ménes, minos, atyaló, atalo, apóló, apolló, lovas vízi fejedelem, tóúr =atila, etele. Itala étele ingyen a kocsmában. A nyilas, nyílás, vagy nyilazás a földhasználat kisorsolásának ősi hagyománya volt. Az Atil/Etel a hatalom címe volt, nem egy név, ahogyan a Buda/budha/ Kende a szakrális, szellemi hatalom címe, a főmágus rangneve (9).

A víz kifejezés egy mágus vallású nép mágus nyelvében egy totem szó, ami nem az igazi neve, ahogy a farkas, szarvas. A víz igazi, titkos neve, ahogy életbe hívják az ATL. Az Atlatl egy dárdahajító eszköz, amivel a neandervölgyinek hívott emberek 3X messzebbre tudtak dobni így több ételital jutott nekik. Ha Attila király rangját akarjuk megérteni, a víz titkos nevét kell ismételgetnünk, atlatlatla (atil atil atilla…) Minden vizek ura, az élet ura. Esztergom= Ister ostora. A rovásírásban az r betű = N. Atilla isten ostora.

A ba=test tora, bátorság próba, halálfélelem legyőzése az emberré válás egyik mérföldköve lehetett, a tudatra ébredés egyik pillanata, ezt a tudatállapotot a legősibb idők óta gyakorolja az emberiség beavatási szertartások keretében figyelmeztetve a beavatottat, hogy a halál nem az élet, hanem a születés ellenpárja, aki megszületik az meg is hal, félni a biztostól hibás tudatállapot. Mongóliáiban Baatyr nevű hős Betyár, lovas ősként ismert, Mongólia fővárosa Ulán Bátor, az ulánusok lengyel könnyűlovasokat jelent. Baatyr leszármazottjának tartja magát minden valamirevaló keleti uralkodó és nép.

A magyar kollektív tudatban Bátor Opus néven ismerünk egy opust, hőskölteményt bátorról, aki lemegy a Nagyecsedi láp feneketlen mély tavába (lelkének legmélyére) és ott legyőzi a Sárkányt (önmagában), majd három sárkányfoggal felúszik a tudatalattijából annak felszínére. A legenda szerint ettől a bátor vitéztől ered sok között a Báthory-család, címerében sárkányfoggal, másik változat szerint a Gut-Keled (góth-kelta) nem béli Vid (élet) győzte le a feneketlen sötétséget. A táltos gyerekek ezzel a sárkányfoggal, farkasfoggal, betyáros bátorsággal születnek.

A kabal, kaballa, kabal ló, cavallo lovat jelent, ősi székely szó, a ka=lélek, a ba=test, a ka ba ló/la/lu táltos lovat, léleklovat jelent. A kabal a népmesében jól ismert fogalom, annak segítségével lehet legyőzni a sárkányt. Jó szívvel a gonoszság ellen, a legkisebb királyfi megeteti a hangyát is, öreganyámnak hívja a legrandább banyát, és feltüzeli a leggirhesebb göthös gebét.
fn. tt. kabalát. Megegyezik vele a latin caballus, szláv kobola v. kobila, olasz cavallo, cavalla, francia cheval stb. Jelent kanca-lovat; Udvarhelyszéken mindenféle lovat is. Eke-kabala am. ekeló; Csíkban: kételen (= kénytelen) csuszó. A persában kalaba am. eke. Kriza J. szerént, ha a matoláló vétségből azon egy nyomban kétszer veti a fonalszálat, mondják: kabalát vetett. Erdélyben divatozó szó, honnan ezen erdélyi helynevek is: Kabalapatak és -pataka, Kabalahágó (hegy neve) stb. 1862.(1)

A kabala eke-kabala változata ekelovat jelent, ennek megfelelően a kabala jelentése kapa ló, kapáló lehetett, ha kigyomlálja a lelkét a királyfi, akkor megtáltosodik.

A bala egyfajta olyan szellemi/lelki képesség, erő, belső világ ismerete, és elérésének útja, ami azonos a táltos lóval való kapcsolattartás képességévek. A balásolás február 3.-án balás napján néphagyomány, ahol a gyerekek emlékezetből hosszú regéléseket, mendei mondókákat és énekeket, furfangokat adtak elő, amiért szalonnát kaptak. Akinek nem ment túl jól az adósa lett Balázsnak, süsü. Vannak e sárkánytyúkon sarkantyúk, van e kontyán ponty, vagy pontyán konty? :

férfi kn. t. Balázs-t, tb. ~ok. Blasius. Balázs vitéze, régi szokás szerint így hívják azon falusi oskolás gyermekeket, kik Balázs napján, febr. 3-án kezökben nyársat tartva házról házra járnak, verseket mondanak, s az ajándékul kért és kapott szalonnaszeleteket nyársra húzva távoznak. Ezen név több példabeszédben bolondot, bohókást, eszelőst jelent, vagy ily nevezetű néhai bolondos emberekről, vagy mivel gyöke bal hasonló a balga, balgatag, bolond szókéhoz. Adósa Balázsnak, nincs helyes esze. Bolond Balázs. Megbecsüli, mint Balázs a hurkát. Hű bele Balázs, lovat ad az Isten. Eltalálta, mint Balázs pap a vecsernyét. Szirmay Hung. in Parab. A mennyiben idegen eredetünek tekinthető, némelyek szerént asfalhV (gondtalan), mások szerént basileuV (király), szótól származik. Több helység is van ily nevezetü: Balásfa, Balásfalva, Balásháza, Baláspatak, Balástelke, Balásvágás, Kis-Balás (Jászságban), Szent Balázs (Szalában).(1)

Adósa Balázsnak Baalbek, a Baltikum, Balaton, a Balkán, az indonéz Bali…

A bala és a béla szintén azonosak, így számos balás királyunk volt, a bala szó szószerinti értelmében táltos. A bazilika és a basilis kos-sárkánygyík szintén a bala-ság királyi mivoltával kapcsolatos. A Balla családnév is erről beszél, bál ló. Balázs név Basil(iskush) változatából belátható, hogy Basil és Vasil/Vazul nevek azonosak, csupán a szláv írás miatt a B hang és a V keveredéséből, elhallásából, félre írásából, vagy tájjellegű változatáról beszélhetünk. Ennek megfelelően a Vaszil=László, Vladislaw, Ulászló, vaszil=basil, László=Balázs=Béla. Belső ló. Kabal barát, kebelbarát. Csaba név változata Kaba. Kaba nemzetség, kabarok. A bacsa, bácsa a tudós, bölcs személy megnevezése. A Lajos név, Louis, ló ős jelentése szintén azonos emberi minőséget jelöl, ezért szerepel magyar királyok körében- Atilla, Csaba, Béla, László, Lajos. A ló ős az ata ló, atya ló, apó ló, lófő, lugal… Atillától Apollón át Menelaoszig. Maugli Baluja…

Lilit, lil-lu, lali, lili, lilla a bibliai kígyó, sumer nőiség démon, akit démonizáltak az ősi pogány, természetközeli hagyaték megsemmisítése céljából. A lil-lu léleklovat, lila lovat jelent, táltos kancát, kabalát, ami halványlila gőzt horkant az orrán, egy hor kan, hor ős, hórusz. A horka/harka katonai tisztség volt, Vér Bulcsú is ezt a lovas hadsereg vezető tisztséget és ennek papi funkcióját töltötte be tőrbe csalásakor 955-ben. A vér/rév a táltosi minőséget jelöli egy nemzet, vér felett, a Bulcsú a ballaságot mutatja, helyes hangzósítással leginkább Bölcs ő.

A sápon gyakori Horinka családnév a harka/horka minőség hagyatéka. Sülysáp polgármestere Horinka László.

Az indiai brahmanizmusban a lílá a valóság illúzió jellegű természetét jelenti, isteni színjáték, ami a magyar „halványlila gőzöd sincs a valóságról, lila köd szállt az agyadra” közmondások is erre a tudásra vagy annak hiányára vonatkoznak. Csokonai Vitéz Mihály Lilla versei is erről szólnak, csak a Reményhez fohászkodhatunk, ha a valóságot próbáljuk megfogni:

Földiekkel játszó
Égi tünemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál….

Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

A csillagok háborúja című film Leila hercegnője Csokonai új keletű Lillája.

Minden nép ősi életszemlélete az öt elem rendszer szerint épült fel, tűz – piros, pyrros, perzsa, víz - királykék, azúr kék, a föld általában sárga, mint a sár, a levegő fehér vagy ezüst, és az ötödik elem a kvintesszencia az élet. A kvint ötödiket jelent. Jelképe a fa, magyar életfa és hármas ága, színe a zöld, de a lila, bíbor is ezt az éteri minőséget, az életet, ATL fogalmát jelképezi, az élet sava borsából a sava. Atil, etil, ital, étel, etzel, éter.

A b/v/p/f hangcserélődés szabálya értelmében bál vál pál. Az őskori, ókori bálos papok egyenes ága a pilisi pálos papok. Pilis=zsilip, a tű foka a belső felé.

A lovas ügyességi próbák jól ismertek a bálkirály, pünkösdi királyság keretében a magyar néphitben, ahol szintén megtalálható a leányvásár, leánynézővásár. A későbbi cselédvásár kifejezés már egy szakralitásból kiesett emberképet mutat, ahol a sárkány maga a királyfi, leánykereskedő, csellel édesget.

Eredetileg asszony és úr mindketten feleség, ketten egység.

„A lányok sok helyen ingó hozományukkal, kelengyéjükkel együtt jelentek meg és így kínálták magukat, naponta többször átöltöztek. Szép dolog, de igen költséges, nyilván igyekeztek kapósak lenni.

A leányvásár  –melyet  nyártól egészen november elejéig tarthattak  – a tisztességes ismerkedés nyilvános alkalma volt. Néhol a leányvásárt évente  két-három alkalommal megismételték. A fiatalok  magukat kidíszítve összejöttek ismerkedni. A leányvásár vagy leánynéző vásár a helyi szokások szabályai szerint a leánykínálatot  felsorakoztató alkalom volt.

A legények szemügyre vehették a leányokat, megfogalmazhatták ajánlataikat, de rendszeresen lett eljegyzés vagy házasságkötés színhelye is a leányvásár.

Néhol  az  esemény kizárólag a  házasságok létrehozását szolgálta, de sok helyen  általános vásárral, leginkább pedig búcsúval  együtt tartották, s búcsújáróhelyen  is tartották – ezáltal meg is szentelték az ismerkedési alkalmat.”

( http://xn--hagyomnyrzs-p7a2iz2e.eu/leanyvasarok-amirol-az-iskolaban-sem-esett-szo/)


Az 1950-es években a kommunizmus az ősközösségre hivatkozva végleg (?) megszüntette az ősközösséget. A közösségből község lett. A társadalmat megközölték, a köz-tár-saságból államosítás. A maradék vizeket meliorálták, elvezették. A ma törvény által védett mocsarakat, lápokat (Sülysáp és Kóka közötti éger-láp) ma törvény által védett módon lecsapolják, megkezdődött a sivatagosodás, ami ma jól látszik a Duna-Tisza közén és a Kóka – Dány - Sülysáp homokdombjain, a Nagy-Mocsarinán, az egykori Rudas-tó helyén.

Jelenleg a vízelemből több és az eltüzelemből kevesebb kellene, ha meg akarjuk lovagolni a sárkányt. Ennek egyik jövőképe a 2020-tól várható Európai-uniós mezőgazdasági terület alapú támogatás megszűnése. Eddig a gazdák abban voltak érdekeltek, hogy minél nagyobb területet vonjanak szántó művelési ágba, szántsanak fel minden lehető területet, ez után kaptak pénzt.

A jövőben a gazdák a gazdálkodásuk színvonalának teljesítménye után fognak jövedelemhez jutni, visszaáll a természet rendje. Ebben a környezetben az erdősítések természetesek a domboldalakon, a halastavas fokgazdálkodásos vízrendezés az élővizek ártéri területein, és a szántók visszakerülnek a helyükre, a dombtetők laposaira, így megszűnik a talajerózió és az árvízveszély, belvízveszély. Ehhez ugyanakkor újra kell gondolni 200 év beépítési munkáit, amit a zsákutcában haladtunk, de az élet kényszerítő ereje segítségünkre is lehet, ha nem akarunk egy életre támogatásból élni.(10)

A támogatás apró részletekben megvalósított tám-adás az önállóság ellen.

A magyar szó szintén két elemi szógyökből származó összetett szó. Mag és ár, mindkettő önállóan sokértelmű szó, a magyar szóösszetétel ezek egységes összefoglaló értelmezése, definíciója mindannak, ami Magyar, a magyarság lényegét.
A mag az élet gyümölcse és bölcsője, az élet továbbvivője a sivár időszak túlélője (hideg, szárazság, forróság-együtt sivatag), a magerő hordozója.
Az ár régiesen a nép. A víz árja, akik ősidők óta árasztásos termesztéssel, fokgazdálkodással, tógazdaságokkal művelték a tájat, traktor helyett pogánykodtak a Kárpát-medencében. Ezek a korai gazdálkodók versenyelőnyben voltak, lennének ma is a száraz művelésű földművesekkel szemben. A fokgazdálkodás önfenntartó, műtrágyamentes, „öko-ezo-bio”. Ezek a korai magos tudású emberek a magár, magúr cím jogos viselői voltak, maguk urai, (magura nevű települések), akiknek csak magukon kellett uralkodniuk, nem ismerték a szolgaságot és szolgatartást, a szolgaságot emberevésnek tartották apró részletekben.(9) Ha a maga ura hozzászokik a támogatáshoz, akkor nem a maga ura. Árasztani szabad vizet, hangot (ária), boldogságot, szeretetet, tudást, életet.

Szómágus őseink pár évtizede is képesek voltak sivatagból édenkertet, paradicsomot és paprikát teremteni a világ bármely pontján. (11)

A hagyomány ismerete fontos lenne, ebben újra segítségül hívhatjuk anyanyelvünket. A hagy és a hany azonos jelentésű szógyökök, aki mindent széthagy, széthány az hanyag. Ugyanakkor a hagyományos fenntartható mezőgazdaság a hagyó mány tudása=mánya. Ősszel fagereblyével összehúzták a leveleket, gazt ezt hívták hanynak, össze hanyták, ott hagyták. A tavaszra lekorhadó mulcs elporlik, ez a porhany, korhany, ettől lesz porhanyos a talaj, ásás nélkül. A tihany, hanság, hanyi Istók ezt az élőhelyet tárják elénk, amilyennek lennie kell a jövőben medencénknek talajai, amilyenek a múltban voltak. Ma Kecskemétre visszük a fa alól a levelet és műtrágyán gyártunk enni valót élelmiszer helyett.

hany elvont gyök, melyből hanyag, hanyatlik, hanyatt stb. származékok erednek. Eredetére nézve rokon, sőt azonos hagy igével, s illetőleg a hagyít (= hajít).gyökével is; a székelyeknél csakugyan hanyít szó is divatban van hajít v. hagyít helyett; e szerént pl. hanyag am. hagyag, aki t. i. valamit elhagy, elmulaszt; hanyatlik, mintegy hagyatlik; hanyatt, mintegy hátra hagyított, magát elvetett stb. Némileg rokonnak tekinthető lan v. lank gyök is, melyből lankad, lankaszt stb. származik; s mely magas hangon: lenn szóval egyezik; valamint hanyag szóval egyezik magas hangon: henye.


(kor-h-a-any) fn. tt. korhany-t, tb. ~ok. Minteg korhadt (növényi v. állati) anyag, máskép: televény. (Humus)
(1)

A 200 éve szántott talaj jellemzően elvesztette talajrétegének (O,A,B,talajszint) ~80 százalékát, humusztartalmának, termőképességének szinte egészét. Állati trágya az állatállomány hiányában nem jutott az elmúlt évtizedekben, ami sokat javult a törvényi szabályozás eredményeként. A szántás hatására az oxigénkedvelő élőlények életterét leforgatjuk, az oxigént nem kedvelőket pedig kiforgatjuk a felszínre. Ezek az élőlények elpusztulnak és ez jelenleg a talajerő utánpótlás. Halálból nyerünk talajerőt.

A szántóföldek talajéletben szegény, jellemzően az alapkőzetig (C talajszint) leszántott váztalajok, „kilátszik” a sárga lösz, vagy homok. Ezek a talajok szélsőségesen rossz hő és vízgazdálkodásúak, a gazdasági növények termelése csak műtrágyázás és növényvédelem, vegyszerek által „gazdaságos”, a gyomokat csak vegyszerekkel lehet elnyomni, mely szerek megjelennek a vizekben és az élelemben. A legyengült immunrendszerű természeti környezetből származó él-elem, legyengült immunrendszert, gyomallergiát és egyéb nyavalyákat okoz. A talaj csökkent tápanyag szolgáltató képessége üres, beltartalmi-érték nélküli, se íze se bűze termést ad. Ez a minőségi éhezés, ami párosul egy kalória túlevéssel, mert mennyiséggel próbálunk hozzájutni, az alacsony koncentrációjú minőséghez, energiához. Hiányos, egészségtelen táplálkozás.
A talajok egészséges állapotban 100 tonna élőlényt tartalmaznak hektáronként (Tölgyes erdőkertes őserdő), 1 köbcenti, kockacukornyi talajban százmillió lény lehet (baktérium, gomba, fonalféreg.) A szántóink talajélete jelenleg 2-4 tonna élőlényt tart el hektáronként. Modernnek nevezett, szánalmas ~3%-os hatásfok. Ennél is rosszabb talajaink humusztartalmi értéke (jellemzően 0,5 % se).

Ennél jobb a helyzet a tükörsima egykori tófenekeken, a Tápió és a 31-es főút közötti területen, ahova a csapadékvizek bemossák a szerves anyagokat a környező leszántott dombokról – sápi sorompó esete az esővel, kontra egy ügyű területhasználat. Ezek az egykori tófenekek ideálisak a kukoricának, ami egy nádféle, így a népies „tengeri” kifejezés mutatja ökológiai igényét – ártér. Ahol ma kukoricát látsz, ott nagy bizonyossággal tó, tengersok víz volt nemrég.

A lepusztult váztalajok újraélesztése a szukcesszió (latinul siker), a záró növénytársulás létrehozásával lehetséges kizárólag, ezek képesek olyan talajtakarást létrehozni, ami képes a vizet, szenet, napfényt és a tápanyagokat humusz formájában, élő anyagok formájában (100 t/ha) eltárolni. Ezek a záró társulások a mérsékeltövi lombos erdők, őshonosan vegyes, elegyes tölgyerdők, 40 cm avarréteggel, ami szabályozza a csapadék és napsütés optimális mértékét a talajélethez.

Tűz és víz elem. Nem túl sok nap, hogy ne égjenek ki a gombák, de nem túl sok víz, hogy ne fulladjon meg a giliszta. A vastag avar és lombkorona réteg, a gyökérháló a csapadék eróziós hatását is ellensúlyozni képes. Ehhez a folyamathoz legalább 200 év kell, mire újra lesznek 200 éves tölgyfák, az utolsó kettőt a 2000-es években vágták ki elvetemült tőkések, épp az Úri úti Leányvár tetején. Kapitális kapitalista hiba állatorvosi táltos lova. Lóvá tett valóság lóvéért. Magról már megjelent az újulat a tuskók körül… Kivágni tíz perc.
A hagyó tudomány része, hogy hagyom nőni, élni, teremtő hanyagság.

Ez a folyamat, a szukcesszió, a záró társulás kialakulása felgyorsítható az élővizek újralétesítésével.

Aki nem hiszi, járjon utána, térjünk vissza a forráshoz, aminek legegyszerűbb forrása a sápi patak forrása és környezetének megértése, annak közösségi, tájhasználati, méhészeti, erdészeti, halászati, tanyasi kultúrájának, meghagyásainak megélése, vagy akár az egykori kép, mikor Úriban kinyitották a kertkapukat és repültek a libák a patakra, közös libalegelőre, este libasorban vissza, tehénke bekanyarodott a csordából. Tejjel mézzel folyó kánaán. Ezt a ma már szinte ismeretlen bőséget védte a földvárrendszer és a táj útvesztője. A závoz, závod kifejezés a závár, tolózár táj méretű megfelelőjének neve: oldalasan félre épített völgyzáró gát, lásd Sápon a závozdban.
(záv-oz-va) ih. Oldalasan, félre. A Tájszótár szerént barkó szó. Mint alakja mutatja, a divatból kiment závoz igéből származott, melynek törzse záv rokonnak látszik a szekér oldalának részét tevő záp,zápa szóval(1)

Megoldási javaslatok:
Szerencsére nem kell feltalálni a meleg vizet, a langyos vízzel kell energiát közölni, és kész. A Civil hálózatépítés a Tisza-mente fenntartható fejlesztéséért" (NEA-UN-13-M-1773) projekt keretében

Szelídvízország – éléskamra vagy Kárpát-sivatag? Az ártéri tájgazdálkodás múltja és lehetséges jelene a Tisza-mentén” címmel oktató videó is készült egy teljes tanulmány keretében a cselekvési terv részletes kidolgozása mellett, amely megvalósítása a jövő nemzedékek életkörülményeinek záloga. Sivatag vagy éléskamra, önfenntartás vagy hitelből fogyasztás? (12)
A föld vár.(13)


Szükséges cselekvési lépések:

- szemléletmód váltás!!!!: a tarolás, pusztítás, sívatag imádása, miden lebetonozása, elégetése, vizek gyors levezetése nem természetes szemléletmód, a sivatagosodás a legnagyobb civilizációkat is elpusztította.
Ha egy terület egybefüggő növényzetű és nincs szántva, égetve, kaszálva, akkor a növények hajszálgyökerein élő gombafonalak segítségével eső nélkül is képes ez a szimbiózis a domb tetejét szivacsként öntözni a patakból. A vizet a fenti fák gyökereinek kapilláris szívóhatása, a fák párologtatása emeli a dombra. Ezt az együttélést kell megtanulni a gomba növény szövetséggel az emberállatnak. Az állapot eredetileg állat, az állapot nyelvújítás korabeli műszó. Az asszonyállat kifejezés nem hím soviniszta bunkóság, hanem áldott állapot.


- mindenki nézze meg milyen volt a táj 1782-ben itt: Első Katonai felmérés
https://mapire.eu/hu/map/firstsurvey-hungary/?layers=osm%2C147&bbox=2165551.731836939%2C6013101.814124607%2C2178440.9257315267%2C6016923.665538866


- vizek lefolyásának lassítása, a talajok szivacsszerkezetének feltöltése élettel.
- talajtakarásos kertészkedés az erdei avar utánzása céljából, amiben megél a gombaszövet, így nem kell öntözni, ásni, kapálni, vegyszerezni a talajt. Tilos. Hagyni kell és kézzel művelni, újratakarni.
- ökológiai folyosók kialakítása, a régi mezőgazdasági utak újrafásítása táj jelegű gyümölcsfákkal vegyesen
- lakossági fásítási program –„együtt nőttünk fel a fákkal”, például ballagáskor minden gyerek kap egy gyümölcsfát, diófát.
- területhasználat újragondolása a 2020 utáni időkre gondolva
- vízfolyások partjainak fásítása a víz hűtése céljából, mikroklíma javítás, ami segít a nyári klímaszámlákon, ingyen. Hagyomány, hagyom nőni, pár év múlva gyümölcsvétel vagy tűzifa is keletkezne. Ma ezeknek a haszonvételeknek a megakadályozásáért fizetünk közmunkásokat.
- a tavaszi csapadékok időszakos tárolására vésztározók, elönthető rétek kialakítása szükséges.
- első körben kikotorni a sápi, szecsői, úri… halastavakat, melyek sok esetben kevesebb, mint 40 %-nyi vizet tudnak tárolni eredeti méretükhöz képest. A kikotort iszapból kialakíthatók a fokok, a vésztározók földművei.
- halgazdálkodás fejlesztése, munkahelyteremtéssel, turizmussal egybekötött tájújraélesztés.
- közhasználatú erdők telepítése, talajvédő erdősávok telepítése
- méhlegelő fejlesztése, virágporos növények előnybe helyezése fásításkor
- önkormányzati gyümölcsösök, kertek telepítése a menza ellátására, oktatókertnek. A közmunkás foglalkoztatást és oktatást közös cél érdekében lehet integrálni, hogy ne tönkre vágásért kapjanak jövedelmet, mert abból semmi jót nem lehet tanulni.
- energiafűz ültetvények kialakítása a vésztározónak kijelölt helyeken, amik biomasszát adhatnának a középületek fűtéséhez, és kézműves ipart, oktatást alapozna meg a lakossági programok keretében.


Köszönet Ordasiné Borbás Ágotának és Zemenné Katalin tanárnőknek, valamint Szántai István Juscsi, Nagy „Úri” Antal és Ordasi Lajos méhészeknek, Nagy Pista népművésznek, Dr. Géczy Gábor atommagtudósnak és Lantos Felhőnek az ismereteikért!

felhasznált irodalom:

(1) www.szojelentese.com - magyar-magyar szótár

(2)
Az élet temploma – tájgazdálkodás, ártéri gazdálkodás, öntözéses gazdálkodás

(3) TÓTH ZOLTÁN: Ősi épített tájak a Kárpát-medencében, Fríg kiadó, 2007

(4) DR.PESTI JÁNOSNÉ - Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai http://arkadia.pte.hu/fajlok/helynevek_pestine

(5) BARÁTH TIBOR – A MAGYAR NÉPEK ŐSTÖRTÉNETE –PÜSKI KIADÓ 2002

(6) SOMOGYI IMRE – Kert-magyarország felé. A teljes könyv itt: http://mtdaportal.extra.hu/books/somogyi_imre_kertmagyarorszag_fele.pdf

(7) DR.BAGDY EMŐKE –Testi betegségeinknek lelki okai lehetnek https://lotusz.cafeblog.hu/2016/10/12/bagdy-emoke-testi-betegsegeink-lelki-okai-lehetnek/

(8) Hérodotosz V.9.
http://www.magyar-rovasiras-leletek-1.eoldal.hu/cikkek/98-szkita-torzseink-a-karpat-medenceben.html

(9) ANTALFAI MÁRTA A Sárkány a mesében és az életünkben http://www.fordulopont.hu/FP-65_antalfai.pdf

(10) MAATÉ IMRE: Yotengrit 1. Patai nyomda és Kiadó, 2006

(11) KÖKÉNY ATTILA Sivatagból édenkert

(12) ANDRÁSFALVY BERTALAN – Gyöngy a sárban

(13) Szelídvízország – éléskamra vagy Kárpát-sivatag?
Az ártéri tájgazdálkodás múltja és lehetséges jelene a Tisza-mentén

(14) DR. GÉCZY GÁBOR: Az égig érő fának nem nő újra ága

pákászeszközök, gyékény nyelű csontkés…

pákászat a Nagyecsedi lápon: