Nyomtatás
Kategória: Visszatekintés
Találatok: 390

MagdánéRB

 

„Legszebb dolog az igazság…”(1. rész)

Így kezdi egyik bölcseletét Arisztotelész görög filozófus. Szeléről indultak című sorozatunkban az igazságot kereső fiatal jogászok, ügyvédek bemutatásával kezdem.

Magdáné dr. Rostás Boglárka gondtalan gyermekéveket töltött Tápiószelén. Most a Ceglédi Járási Hivatal megbízott hivatalvezetője. Hogyan jutott el idáig?

 

Az általános iskola után a Svetits Katolikus Gimnáziumban tanult tovább, ahol szigorú szabályok között élt. A tanulásban és értékrendjének kialakításában fontos volt az itt töltött négy év. Lánytársaival ma is ápolják az itt kötött barátságukat.

2003-ban Miskolcon szerzett jogi diplomát. Az egyetemi évek alatt tagja volt a Miskolci Bartók Kórusnak. Itt találta meg párját, akivel 2005-ben kötöttek házasságot. Két gyermeket nevelnek. Mindnyájuk életében fontos szerepe van a zenének és a természetben töltött időnek. Gyakran látogatják a Tápiószelén élő nagyszülőket, édesanyja a Bizalom Klub vezetője. 

Magdáné dr. Rostás Boglálka írása :

Édesanyám Székelyföldről, édesapám palócföldről származik, Tápiószelén ismerkedtek meg és telepedtek le 1976-ban, így öcsémmel mi is erre a településre születtünk. Felhőtlen gyermekkorunkat itt töltöttük, az általános iskolát is itt végeztük. Fantasztikus tanítóim, tanáraim voltak, két Ági néni:

Ficza Tiborné és Csákiné Szántha Ágnes, majd Szilágyi Eta néni voltak az osztályfőnökeim. Osztályunkra is szívesen emlékszem vissza, igaz nagyon sokfelé élnek már az országban és a világban egykori diáktársak, de akikről tudok, mindenki megtalálta helyét az életben, ehhez nagyon jó alapokat kaptunk Tápiószelén. Idén éppen 25 éve, hogy elballagtunk nyolcadikból, most szervezzük az évfolyam-találkozónkat. Az iskola mellett zongorázni tanultam a zeneiskolában, és kézilabdáztam is.

Évfolyamunkból hárman Debrecenben, a Svetits Katolikus Gimnáziumban folytattuk tanulmányainkat. Nem volt könnyű a váltás egy bentlakásos iskolára, ahol szigorú szabályokhoz kellett alkalmazkodnunk és ahonnan csak négy-öthetente jöhettünk haza, de azt hiszem, mindhármunk nevében mondhatom, hogy a tanulmányok mellett igen magas értékrenddel és sok, azóta is tartó baráti kapcsolattal gazdagodtunk.

Debrecenből az érettségi után Miskolcra kerültem, ahol 2003-ban jogi diplomát szereztem. Az egyetemi évek alatt, az egyetemi énekkarban kerültem közelebbi kapcsolatba egy kórustársammal, akivel pár év múlva össze is kötöttük az életünket.

A diploma megszerzése után két hónappal egy szerencsés véletlennek köszönhetően Cegléden a Földhivatalban kaptam állást, így kilenc év után egy rövid időre visszaköltöztem édesanyámékhoz Tápiószelére. Párom klasszikus gitártanár, ő egy évvel később tudott elhelyezkedni a ceglédi zeneiskolában, ekkor telepedtünk le Cegléden, ahol azóta is élünk. 2005-ben volt az esküvőnk, két gyermekünk született: Márton 12 éves, a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium diákja, Dóra 8 éves, a Táncsics Mihály Általános Iskolában harmadikos.

2003 óta dolgozom a közigazgatásban, a Földhivatalban 14 éven át osztályvezető voltam. Ez idő alatt több szervezeti változás is történt, a földhivatal most már a Ceglédi Járási Hivatalhoz tartozik. 2016 decemberében kineveztek a Ceglédi Járási Hivatal hivatalvezető-helyettesének, majd 2018-ban megbízást kaptam a hivatalvezetői feladatok ellátására, jelenleg is ezt a munkát végzem. Hivatalunk a Pest Megyei Kormányhivatal 18 járási hivatala közül a negyedik legnagyobb, 12 település közigazgatási feladatait látjuk el, mintegy 170 fős állománnyal.

A munka és a család mellett nagyon fontosnak tartom az emberi kapcsolatokat, jó, ha vannak az embernek olyan barátai, akikkel az együtt töltött idő segít kiszakadni a hétköznapokból, feltöltődést ad. Szeretem a zenét, szerencsére ez jelen is van a mindennapi életünkben a férjem és a gyermekeink által, Marci gitározik, Dóri zongorázni tanul. A zenei nevelést a mai világban nagyon fontosnak tartom, mert a léleknek is szüksége van a feltöltődésre, amire a zene kifejezetten alkalmas. Szeretünk kirándulni, túrázni, Magyarország nagyon sok vidékén megfordultunk már a családommal.

Eddigi életpályámat áttekintve elmondhatom, hogy hálás lehetek annak, ahogy alakult a sorsom. Sokat köszönhetek szüleimnek, egykori tanítóimnak, tanáraimnak, akik mindig támogattak és utat mutattak. Azt gondolom, ha valaki – mint én is anno – nem is teljesen biztos abban, hogy mire teszi fel az életét, de elfogadja és él az útjába kerülő lehetőségekkel, előbb-utóbb megtalálja a boldogulását.

Magdáné Dr.Rostás Boglárka képes beszámolója mellé küldte el ezt a szépen szerkesztett beszámolót arról, hogyan alakult az élete, miután elkerült Tápiószeléről. Nem véglegesen, hiszen szülei itt élnek. Közismert emberek, a Rákbetegek Országos Szervezetének, a tápiószelei Bizalom klubnak a vezetői.