Nyomtatás
Kategória: Friss hírek

(A Tápió-vidék legfiatalabb intézményvezetője egy sülysápi népművelő, Csanádi Ádám lett Tápióságon! Gratulálunk! T.L)
"Rövid" írásomnak nem más az oka, minthogy jövő héttől (2015. március 23.), immáron a tápiósági népművelői feladatokat fogom ellátni.

Ha valaki minden szakmához szeretne érteni, az menjen népművelőnek. Mert ide nem elég, felemelni a telefont, nem elég, ha el tudunk számolni a költségvetéssel és az is kevés, ha tudjuk az embereket szórakoztatni. Nem! Ehhez sokkal többre van szükség. (Folytatás a "Bővebbenben")

Szükség van például állóképességre, hiszen a hangfalak nem másznak fel maguktól az állványokra, a pódiumelemeket nem a szél fújja össze előadás előtt öt perccel, hogy remek színpadként szolgáljanak az éppen aktuális műsorhoz, és a fahasábok sem csoportos harakirit követtek el egyik este, hogy másnap a kemencébe dobálhassuk őket, kenyérsütés céljából. Nem-nem! Az egész városba kivinni a plakátokat megint csak egy 3-5 órás kerékpáros és/vagy gyalogos túra, időjárástól függően.

Kell még ide egy kis gógyi is. Tudni kell ugyanis, hogy miként is működik az a furfangos rendszer, amely az otromba hangfalakból csodaszépen szóló zenei eszközt készít, érteni kell a sütés-főzéshez, és nem ám csak be kell dobni a meleg sütőbe a nyers kolbászt, hiszen a farsangi táncházhoz azért mégsem passzol a sültkolbász a gyerekek kezébe! Fánkot, kenyeret, más kelt tésztákat és az ipari mennyiségű teát és forralt bort ugyanúgy el kell tudnia készítenie a vidéki népművelőnek. Emellett érteni kell még a filmkészítéshez, fotózáshoz, weboldal- és plakátkészítéshez, cikkíráshoz és a háttérben megbúvó pénzügyi számításokhoz is.

S ha már megvan az erő és az ész, mi kell még? Emberség. Mert nem egyszer jön be a kedves utca embere, hogy „Itt nincs semmilyen program?” - kérdezvén, miközben a kezében tartja a Sülysápi HírForrás legfrissebb számát, ami tele van írva programajánlókkal és -beszámolókkal. S ekkor el kell mesélni a kedves látogatónak, hogy múlt szombaton mi történt itt, most szombaton mi történik majd és jövő héten is lesz szombat, szintén programmal.

De ami még fontosabb. Az emberségre azért van a leginkább szükség, hogy remek embereket ismerjünk meg, olyanokat például, akik csak úgy bejönnek hozzánk, hogy „Van egy zenekarunk és szívesen fellépnénk Önöknél ingyen, mert mi verseket zenésítünk meg és szeretnénk megmutatni magunkat.” Vagy olyanokat, akik szeretnék Sülysáp múltját ápolni, olyanokat, akik épp most alakítottak egy kórust és szeretnének fellépni, olyanokat, akik már évek óta színjátszóznak és szeretnének valamikor előadást tartani, vagy olyan embereket, akik eljönnek és venyigét adnak nekünk, hogy legyen mivel fűteni, akik csinálnak nekünk tablókat, hogy legyen mire kirakni a helyi festők és fotósok képeit, akik odajönnek hozzánk és segítenek fánkot sütni a gyerekeknek, akik ingyen körbeviszik lovaskocsijukon a gyereknap apraját-nagyját! Hálát adok Istennek, hogy a végtelenségig tudnám sorolni a segítőinket, barátainkat.

Nem akartam, de végül úgy döntöttem, hogy megpróbálom felsorolni mindazokat, akiknek hálával tartozom, ha másért nem, hát a barátságukért.

Köszönet az Ebadták színjátszótársulatnak. Köszönet az összes óvónőnek és dadusnak és más óvodai dolgozónak. Köszönet Zárda Norbertnek és a Szotyola zenekarnak. Köszönet a „Bárkás” gyerekeknek és nevelőknek. Köszönet a Barátság Nyugdíjas Klubnak és a Pávakörnek is. Köszönet a zeneiskolának, mind a pedagógusoknak és mind a diákoknak. Köszönet a központi konyha egykori és mostani dolgozóinak is.

Köszönet Szántó Zoltánnak és kedves nejének. Köszönet Tari Imrének és fiainak. Köszönet Zemen Pali bácsinak, Zemen Pálné Kati néninek és Zemen Máténak, valamint az egész Helytörténeti Körnek. Köszönet a Kapás Baráti Társaság minden tagjának, különösen a két Erzsébetnek. Köszönet Szabó István bűvésznek.

Köszönet Zemen Zoltánnak és Zemenné Tóth Szilviának. Köszönet Szvitek Melindának és a „családsegítős” lányoknak. Köszönet az összes volt és ma is élő tánccsapatnak. Köszönet az Ihajla és barátai zenekarnak.

Köszönet a Tápiómenti Tömegsport minden segítőjének, különösen Szőke Attilának. Köszönet az önkéntes tűzoltóknak. Köszönet a polgárőröknek. Köszönet a Tápiómenti Nagyboldogasszony Közösségnek.

Köszönet a városfalvi barátoknak. Köszönet Terék Józsefnek és zenekarának. Köszönet a Tápiósülyi és Tápiósápi egyházközségeknek. Köszönet Bartháné Anikó néninek, Bori Györgynek, Bacskai Balázsnak, Bódi Évának és férjének, Kuti Albert – „Berci” bácsinak, Fodor Antalnak, Kántor Zsókának, Kovács Antinak, Varga Sándornak, Lantos Gyulának, Máté Dettinek és csapatának, a FÉK-nek, Bugyi Dominikának, Bugyi Lászlónak. Köszönet Sülysáp Város Önkormányzata minden dolgozójának, a képviselő-testület minden tagjának, Katus Norbert alpolgármesternek, valamint Horinka László polgármesternek.

Külön köszönetet szeretnék még mondani családomnak és feleségemnek.

A legnagyobb köszönet illeti munkatársaimat, Böcskei Istvánné Erzsikét, Némethné Papp Nórát és nem utolsó sorban, aki nélkül nem juthattam volna el idáig, Tarnavölgyi Lászlót. Köszönöm Laci!

Bátran merem kijelenteni, hogy ez volt életem (eddigi) legfontosabb és legszebb öt éve!

Köszönöm!

U.i.: Ha valakit kihagytam a felsorolásból, az nem volt szándékos! Elnézést kérek érte.

2. utóirat: Vigyázzatok, mert nem felejtek el senkit! ;)