kaihagyőrzőifi

A Kossuth Szövetség 2015. március 21-én, Budapesten tartotta szokásos éves közgyűlését. A rendezvény keretében mutatták be a szövetség 2006-2013 közötti időszakának eseményeit megörökítő 400 oldalas évkönyvét. KÉPEK


Az évkönyv 24 oldalán a nagykátai Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat tevékenységét bemutató írások találhatók. A gyermekcsapat 1995 óta ápolja, gondozza Nagykátán és a Tápió mentében a nagy magyar emlékét, vesz részt a Kossuth-kultusz országos rendezvényein. 20 éve, 1996. április 4-ike óta –amikor felvételt nyertünk a Magyarország Felfedezői Szövetség országos gyermekszervezetbe- hivatalosan is a nevünk: Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat!

Így kezdődött

                Az 1994 szeptemberében a Mátray Gábor Általános Iskolában történelem-és honismeret szakkör alakult. Tevékenységünk bemutatásának, kutatásaink ismertetésének egyik színtere lett a Nagykáta Barátainak Köre által szerkesztett „Nagykátai Újság”. A folyóirat 1994 decemberi számában jelent meg írásom „Kossuth Lajos Nagykátán” címmel, melyben az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének 1849. április 5-iki nagykátai látogatását ismertettem. A cikk végén ott szerepelt hat tételben az irodalomjegyzék, állításom hitelét bizonyító források megnevezése.

                A tanulmány hivatalos fogadtatása megdöbbentett. Az önkormányzat kitalációnak, történelemhamisításnak minősítette megállapításomat. Az újság szerkesztője, Szegedi Pálné felkért, hogy írjak még egy cikket, melyben „megvédhetem” állításomat, újólag megnevezhetem forrásaimat. Ebben a cikkben aztán még több korabeli dokumentumot, emlékiratot, többek között Kossuth Nagykátán keltezett leveleit ismertettem. Ami az egész eljárásban a legbántóbb volt: személyesen nem fordultak hozzám az „illetékesek”, nem adtak alkalmat igazam szóbeli, testület előtt történő megvédésére, bizonyítására.

                A második cikk után csend lett, valószínűleg el kellett fogadniuk a megmásíthatatlan tényt: Kossuth igenis járt Nagykátán! Amikor 2002-ben megjelent Hermann Róbert - Kucza Péter közös albuma „1848-1849. Szabadságharc a Tápióvidéken”, abban már önálló fejezet foglalkozott Kossuth nagykátai és tápiómenti tartózkodásával. Érdekes, ekkor már senki sem harsogott „történelemhamisítást”.

                Az önkormányzat ezt követőleg évekig éreztette velünk, hogy nem felejti el, hogy akkor nem neki lett igaza. Számos esetben alázták meg személyemet és a csapatot, s amikor 1999-ben „élére álltak” a Kossuth-emlékápolásnak, minden erővel igyekeztek háttérbe szorítani Nagykáta egyetlen Kossuth Lajos nevét viselő civil közösségét.

Amikor Sebestyén Benedek javaslatot tett, hogy elkészíti Nagykáta számára Kossuth mellszobrát, azzal hárították el a felajánlást, hogy „az esemény nem volt jelentős, ezért még megmosolyognának bennünket”. A művelődési bizottság 1997.szeptember 7-iki tanácskozására –melyen a tiszteletes úr velünk egyeztetett felajánlását tárgyalták- a csapatot nem hívták meg. A döntés egyfajta válasz volt a Kossuth Szövetség helyszíni tanácskozásán született nyílt állásfoglalására. Tápiószentmárton, Szentlőrinckáta, Tápiószele úgy avatta fel a tiszteletes úr mintázta Kossuth-szobrát, hogy mindenki tudta: Kossuth az említett településeken soha nem járt. Ennek ellenére senki sem „mosolyogja” meg ezen községeket, hiszen Kossuth a nemzeti emlékezet, minden magyar tiszteletét kiérdemelt közös történelmi öröksége. (Függetlenül attól, hogy járt-e ott valamikor.) Lényeg az, hogy Nagykáta „komolyságán” nem esett csorba…

Csak azért is…

                1995-ben úgy döntöttünk, hogy csak azért is képviseljük Kossuth nagykátai látogatásának akkor még népszerűtlen ügyét. Amikor 1996-ban a szakkör felvételt nyert a Magyarország Felfedezői Szövetségbe, nevet kellett választanunk. Adódott a lehetőség: a Kossuth név legalizálhatja további törekvéseinket az emlékápolás terén. Így 1996. április 4-iki keltezéssel Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat lettünk. 1997. január 1-jei dátummal tagjává váltunk a Kossuth Szövetségnek is.

                Miután ismertük Kossuth Nagykátára érkezése és az onnan való távozása útvonalát, két részletben kerékpárral tettük meg a Nagykáta-Jászberény és a Nagykáta-Szentmártonkáta útvonalat. Természetesen mindkét településen felkerestük az említett helységek Kossuth személyéhez köthető emlékhelyeit.

                A Kossuth Szövetség közgyűlésén először 1997. január 18-án vettünk részt Szentendrén. 1997. március 22-én ugyancsak első alkalommal helyeztünk el koszorút a KSZ rendezvényén a Kossuth-mauzóleumnál. Mindkét eseményen a csapat küldöttsége korabelit másoló honvédegyenruhában vett részt. 1997. május 24-én kapták meg a csapatból az első „Kossuth-tiszt” elismeréseket.

                A Kossuth Szövetség által kiírt pályázatra 1997-ben készítettük el a „Hol sírjaink domborulnak…” kollektív tanulmányunkat, melyben Kossuthnak a nagykátai temetőben nyugvó kortársai életútját mutattuk be. Pályázatunk első díjat nyert, melynek kihirdetésére Nagykőrösön került sor.

                1997 szeptemberében a Keglevich-kastély –polgármesteri hivatal- előtt ünnepséget szerveztünk Kossuth születése 195. évfordulójára. A megemlékezésen „természetesen” az önkormányzatot senki sem képviselte. 1997 novemberében „Kossuth Lajos azt üzente…” címmel számoltunk be a Nagykátai Újságban az emlékápolás első szakaszának eredményeiről. Írásomat ekkor a következő mondatokkal zártam: „Nem titkolt vágyunk az, hogy Kossuth Lajos látogatását emléktábla hirdesse Nagykátán is. Ezzel a város mint hivatalosan nyilvántartott „Kossuth-emlékhely” leróhatja végre 150 éves adósságát. Legyünk büszkék arra, hogy volt egy nap, mikor nemzetünk nagyjainak jelenlétével kis településünk a történések középpontja lehetett!”

Kossuth Lajos azt üzente…

                1848-1849 150. évfordulójára a Magyar Honvédség a magyar gyermekszervezetek közös összefogását „kényszerítette” ki „Kossuth Lajos azt üzente…” elnevezésű mozgalom meghirdetésével. A pénzügyi támogatás feltétele a közös programok megszervezése volt. A mozgalom legfőbb koordinátora a Magyarország Felfedezői Szövetség lett. A nagykátai csapat a másfél év alatt stílszerűen 150 rendezvényt szervezett, illetve vett részt országos megmozdulásokon. A csapat eddigi működésének legzsúfoltabb, ugyanakkor legszínesebb szakasza volt az 1998. március 15 - 1999. október 6. közötti időszak.

                Jelen voltunk szinte minden, a mozgalom keretei között szervezett ünnepségen, rendezvényen, vetélkedőn. Pákozdtól Komáromig terjed azon szövetségi emlékutak köre, melynek keretében más felfedező csapatokkal együtt jártuk végig a szabadságharc legfontosabb eseményeinek helyszíneit. Magunk szervezte utak a Tápió mente, Pest megye 48-as emlékhelyeire vezettek, s egy alkalommal Monoktól Debrecenig követtük egy Kossuth-expedíció keretében névadónk eseménydús életútját.

                Ezekben az években vettünk részt először –Jászjákóhalmán, Jászberényben, Nagykátán, Tápióbicskén- a tavaszi emlékhadjárat programjaiban. Nagykátán járőrversenyt szerveztünk általános iskolásoknak, vetélkedőt, a jelentősebb évfordulókon megemlékezést tartottunk. Kezdeményeztük két 48-as vonatkozású emléktábla felállítását, azok avatásán tevőlegesen vettünk részt. Vendéglátói voltunk a szövetség 3 napos „Damjanich-expedíció” rendezvényének. A tápióbicskei ütközet 150. évfordulóján létrehoztuk az ország első diáktüzér katonai hagyományőrző csapatát, s ezzel kezdetét vette a Kossuth-csapat talán legsikeresebb –de mindenképpen legismertebb- tevékenységi formája.

                Amikor 1999. október 6-án, a mozgalom zárása napján bevonultunk a Földművelésügyi Minisztérium dísztermébe, egyedül nekünk adatott meg, hogy azt 48-as egyenruhában, csapatzászló alatt tegyük. A minisztérium és a szövetség egyaránt elismerőleg szólt a nagykátai gyerekek másfél éves tevékenységéről.

Kossuth emléktáblája Nagykátán

                Nagykáta Város Önkormányzata valamikor 1998 őszén testületi ülésén napirendre tűzte a város legfontosabb történelmi öröksége, a tápióbicskei ütközet 150. évfordulója méltó megünneplését. A csapat javaslata két emléktábla felállításáról szólt, melyből csak a Kossuth-Görgei tábla finanszírozását vállalták. A Mátray iskola falára kerülő magyar-lengyel barátsági tábla árának 50 százalékát a csapat az általa nyert pályázat –melynek, de sok helye lett volna akkoriban- felajánlásával lehetett csak megvalósítani. A költség másik felét az iskola vállalta. A magyar-lengyel történelmi kapcsolatokra -1849, 1939- utaló márványtábla avatására a csapat hatékony közreműködésével, népes lengyel küldöttség jelenlétében 1999. március 19-én került sor.

               Az egykori Keglevich-kastély falára kerülő emlékjel arra emlékeztet mindenkit, hogy 1849-ben az épületben volt egy ideig a tavaszi hadjárat főhadiszállása, a tápióbicskei ütközetben megsebesült honvédek hadikórháza, s ezt látogatta meg április 5-én Kossuth Lajos. Az április 4-én, délután sorra kerülő avatási ünnepségre a Kossuth Szövetség és a Magyarország Felfedezői Szövetség nagyszámú küldöttséggel képviseltette magát. Az avatási beszédet Bodrogi Györgyné polgármester tartotta, s ő leplezte le a táblát Gavlik Istvánnal, a Kossuth Szövetség elnökével. Az első koszorút a polgármester asszony és Katona Tamás történész helyezték el. A két hagyományőrző szövetség elnökei kitűzőket, elismeréseket adtak át az emlékápolásban résztvevőknek. Az ünnepségen teljes számban vettek részt a felfedezők 3 napos programja, a Damjanich-zászlóalj kiskatonái.

                Az avatást követő években a Kossuth-csapat kötelességének érezte a mindenkori április 4-iki ünnepségen való tevékeny közreműködést. Annak ellenére, hogy esetenként voltak törekvések az ebből a főhajtásból való kiszorításunkra, 2002 óta a tavaszi emlékhadjárat hivatalos programjaként szerveztük ott minden évben a katonai hagyományőrzők, a Kossuth-zászlóalj díszszemléjét, a város koszorúinak elhelyezését, s az ünnepség végén a nagykátai és jászdózsai hagyományőrzők díszmenetét. Több esetben került sor – a 2-re és a 7-re végződő években- Kossuth szeptemberi születésnapja tájékán a magunk hirdette emlékév keretében az emléktábla előtti megemlékezésünkre.

                Kossuth személye mellett ugyanolyan fontosnak tartjuk a nálunk élt vagy a Nagykátán megfordult kortársak tevékenységének megismertetését, emlékük ápolását. E tekintetben említést érdemel Bobory Károly, Horváth Mihály, Keglevich Gábor történelmi szerepének rendszeres felidézése, illetve a Hősök kertjében nyugvó katonák históriájának felkutatása. A szöveges ismertető mellett kerek évfordulók alkalmával rendszeresen tartottunk, tartunk róluk katonai tiszteletadással zajló megemlékezést, sírjánál koszorúzást, halottak napján gyertyagyújtást.

A regionális sajtóban feldolgoztam a Kossuthtal kapcsolatban álló tápiómenti kötődésű személyek – Battha Sámuel, Patay József, Horváth Mihály, Rákóczi János, Szentkirályi Móric, Clementis Gábor, Flór Ferenc, Görgei Artúr, Perczel Mór, Táncsics Mihály, stb.- életútját, a történelmi kapcsolat históriáját. A kerek évfordulók keretében az említett személyek sírjánál koszorúzást, katonai tiszteletadást, megemlékezést tartottunk.

A Kossuth Szövetség soraiban

                A csapat 1997. január 1-től lett hivatalosan tagja a Kossuth Szövetségnek. Ettől fogva rendszeres résztvevői voltunk az emlékápoló szervezet rendezvényeinek. Évek múlva mi lettünk a Kossuth Szövetség, a Magyarország Felfedezői Szövetség, a Magyar Hagyományőr Világszövetség hasonló jellegű programjainak koordinálói, a szervezetek összekötői.

                Rendszeresen vettünk részt a Kossuth-mauzóleumnál márciusban megtartott koszorúzásokon, a szövetség pályázatain. 1999-ben és 2000-ben ott voltunk a szövetség nyári táborában Kókán és Balatonkenesén. A Tápió mente településein –Szentmártonkátán, Kókán, Tápiószentmártonban, Tápióbicskén, Tápiószelén- levő 48-as emlékhelyeken, Kossuth-szobroknál rendszeresen működtünk közre szövetségi megemlékezések, koszorúzások megrendezésében.

                A szövetség évkönyvei rendszeresen beszámoltak a nagykátai gyerekek tevékenységéről. Az országos szövetségek közös ünnepségein –melyet nekünk kellett koordinálni- a Kossuth-csapat tagjai számos esetben kaptak elismerést, Kossuth arcképével díszített kitűzőt, oklevelet.

                1998 nyarán a Kossuth Szövetség választmánya Nagykátán tartotta tanácskozását. Ez az alkalom lehetőséget biztosított a bemutatkozásra, s viszonzásul a szövetség nyíltan felvállalta, hogy támogatja a csapat táblaállítási törekvését.

                A szövetség elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke, Gavlik István nagyon sokszor volt a csapat vendége, többek között akkor is, amikor a közösség 1994. április 4-én 20. születésnapját ünnepelte. A csapat vezetője a Kossuth Szövetség választmányának tagja.

Kossuth-emlékápolás a felfedezők szövetségében

                Az 1989-ben alakult Magyarország Felfedezői Szövetség egyetlen Kossuth Lajos nevét viselő csapata az 1994-ben alakult nagykátai közösség. Ebből fakadóan az már természetes, hogy a gyermekszervezet minden Kossuthoz kapcsolódó, 1848/49 emlékápolását végző programjában tevékenyen veszünk részt.

                A szövetség sárospataki táborából minden esetben ellátogattunk Sátoraljaújhelyre, a gyermekkor, a pataki kollégiumba, Kossuth diákéveinek színhelyére. A Kossuth Szövetséggel közösen alapított elismerések adományozását az utóbbi 15 évben már mi szerveztük. Így lehettek a „propatriás” gyerekek a „Kossuth-tiszt”, a „Kossuth regimentje”, a „Kossuth Ifjú Honvéd Hagyományőrző” címek birtokosai.

                Ugyancsak az utóbbi 15 esztendőben vált gyakorlattá, hogy a március 15-ét megelőző hétvégen történő szövetségi program, a nemzeti zarándokút megszervezésében a nagykátai csapat tevékeny szerepet vállal. A zarándokút kezdete minden esetben a Kossuth-mauzóleum, ahol a csapat katonai hagyományőrzői mutatják be a katonai alakisággal „dúsított” megemlékezésüket.

Kossuth-kultusz a Tápió mentében

                2000-ben Szentmártonkátán megalakult a Kossuth Szövetség Tápiómenti Régiója, mely szervezet legaktívabb, tevékenységében a legtöbb településre kisugárzó hatású csoportja a nagykátai Kossuth-csapat. A régióban az elmúlt évek során három település állított Kossuth szobrot, s az elnök 1849. áprilisi látogatásának méltó emlékjelei találhatók ezen kívül Nagykátán, Szentmártonkátán, Kókán. Számos esetben vettünk részt, vállaltunk szolgálatot Kossuth vagy kortársa emlékműveinek avatásán. Több esetben –mindenekelőtt az emlékévek során- szerveztünk kerékpáros emléktúrát Szentmártonkátára, Szentlőrinckátára, Tápiószentmártonba.

                Kossuth és kortársai tápiómenti származása, tartózkodása történetét az évek során feldolgoztuk, azt a regionális nyomtatott vagy elektronikus sajtóban tettük közzé. Fontos esemény az április 5-én minden évben megszervezett Kossuth-emlékút, amikor a Nagykáta-Szentmártonkáta-Kóka-Dány távolságon a tavaszi emlékhadjárat programja részeként végigjárjuk az elnök korabeli útvonalát, az emlékhelyeken a községi ünnepségek részeként katonai tiszteletadást mutatunk be.

                Közös túrákat szervezünk a Tápiószelei Természetbarát Klubbal, melynek keretében több esetben érintettünk Kossuth-emlékhelyet. Egy alkalommal a Tápiószelei Természetbarát Klub Torinóban Kossuth halálának a helyszínét kereste fel, melyen ott volt, koszorút helyezett el a csapat vezetője is.

Kossuth emléke a tavaszi emlékhadjáratban

                A nagykátai csapat Kossuth születése 200. évfordulója tiszteletére tette felajánlását, hogy minden évben résztvevője lesz a tavaszi emlékhadjáratnak. Csapatunk a hadjáratot szervező Magyar Hagyományőr Világszövetség alapító tagja.

                Az április 2-től május 21-ig zajló sorozat útvonalán kiemelten kezeljük a Kossuth emlékhelyeket. A Jászberényben, Nagykátán, Szentmártonkátán, Kókán, a Budai várban található Kossuth emlékhelyeken minden évben rövid megemlékezést, katonai tiszteletadást szervezünk. Javaslatunkra a világszövetség április 5-ét –amikor a hadjárat keretében Kossuth tápiómenti tartózkodása emlékhelyeit érintjük- „Kossuth emléknappá” nyilvánította, s annak programja megszervezését a Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapatra bízta. Munkánk elismerésének tekintjük, amikor 2002-ben megkaptuk a „Kossuth Érdemérem” kollektív kitüntetést.

A Kossuth-zászlóalj

                Amikor a csapat honvédegyenruhát viselő hagyományőrzői végigjárták az 1849-es tavaszi hadjárat útvonalát, amikor az egyes csatahelyszíneken újrajátszották a győztes ütközeteket, láttuk a kordon mögött álló gyerekek sóvár pillantását: bárcsak én is belül lehetnék! Az első év után, amikor még csak a Kossuth-csapat lehetett a hadijátékok, felvonulások résztvevője, a következő évben döntést hoztunk a nyitottá tételről. Létrehoztuk a Kossuth-zászlóaljat, melynek bármely tizenéves fiatal tagja lehetett. Voltak évek, amikor a diáktüzér próba teljesítésének lett a jutalma az egyenruha felvétele, a tápióbicskei csataimitációban való részvétel.

Akik nem rendelkeztek egyenruhával, azok számára a Kossuth-toborzó segítségével biztosítottuk a zászlóaljba való felvételt. Ilyen toborzót rendeztünk legelőször Turán, majd Jászdózsán, Jászjákóhalmán, Jászberényben, 2015-ben Farmoson.

                A Kossuth-zászlóalj jelképes zászlóbontása minden évben a Kossuth-mauzóleum mellvédjén történik március 15-ike alkalmából. A zászlóalj ezt követőleg a szabadságharc számos csatahelyszínén: Pákozdon, Kápolnán, Szolnokon, Hatvan-Boldogon, Tápióbicskén, Isaszegen, Vácott megrendezett hadijátékok keretében kerül „bevetésre”, illetve vesz részt 1848-49 különböző emlékhelyein felvonuláson, tisztelgésen. A zászlóalj mindenkori éves utolsó szereplése október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján történik.

A 200. évforduló

                2002-ben Kossuth Lajos születése 200. évfordulójára emlékezett az ország. Annak ellenére, hogy a város nem tartott igényt a közreműködésünkre, tettük a dolgunkat. Kossuth tápiómenti látogatását, kortársait, emlékápolását bemutató vándorkiállítást készítettünk, melyet Nagykáta mellett bemutattunk Szentmártonkátán, Kókán, Tápiószelén, Tápióbicskén. Résztvevői voltunk –nyilvános rendezvény volt- a városi ünnepségnek. Ekkor döntöttünk arról, hogy a jövőben minden 2-re és 7-re végződő évben Kossuth-emlékévet rendezünk, ahol az átlagosnál is több programot szervezünk. 2007-ben, 2012-ben tartottuk meg ekkor tett ígéretünket.

Kossuth-toborzó Cegléden

                1848. szeptember 24-én Kossuth Lajos Cegléden mondta el alföldi toborzóútja első beszédét. Cegléd az elsők között avatta Kossuth apánkat a város díszpolgárává, s minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a város országos viszonylatban a legsokoldalúbb, legnagyobb hagyományokkal rendelkező Kossuth emlékápolást valósítja meg. 1996-ban született döntés arról, hogy szeptemberben a Város Napján „Kossuth Toborzó” fesztivált kell tartani. Csapatunk 2007-ben vett részt először ezen a fesztiválon, s az elmúlt években ez a rendezvény lett számunkra a szeptemberben rajtoló mozgalmi év nyitó programja. A „Kossuth-emlékhely” cím kötelez

                Számos alkalommal néztük meg a felvonuláson való részvétel mellett az ország leggazdagabb Kossuth relikviákkal rendelkező Kossuth Múzeumát, illetve kerestük fel az adott évfordulós aktualitás keretében Kossuth, Bobory Károly, Földváry Károly, Perczel Mór ceglédi emlékhelyét. Nyolc alkalommal meneteltünk végig a vasútállomástól a város központjáig, s tápióbicskei barátaink mellett mi lettünk Kossuth legkitartóbb katonai hagyományőrző hívei ezen a fesztiválon.

Kossuth ünnepségek 2015-ben

                A 2015-ös esztendő „szimpla”, tehát nem kiemelt emlékév volt. A Kossuth-zászlóalj megalakulására, zászlóbontására március 14-én került sor. Március 21-én ott voltunk a Kossuth Szövetség ünnepségén, a bevezetőben jelzett évkönyv bemutatóján.

                A tavaszi emlékhadjárat során megtartottuk hagyományos tisztelgéseinket a Kossuth-emlékhelyeken Jászberényben, Nagykátán, Szentmártonkátán, Kókán, Dányban, a Budai várban. Április 5-én a szokott módon szerveztük meg a hadjárat programjaként a Kossuth-emléknapot. Júniusban Farmoson egy hagyományőrző nap keretében tartottunk Kossuth-toborzót. A hagyományos ceglédi felvonulás az eső miatt elmaradt, sajnos dolgavégezetlenül jöttünk vissza Kossuth városából.

                Október 6-án volt a Kossuth-zászlóalj idei utolsó szereplése. A városi megemlékezés előtt első alkalommal kerültek átadásra a csapat 2015-ben alapított Kossuth-kitüntetései: a „Kossuth Emlékérem” és a „Kossuth katonája” kitűző.

                Nagykáta Város Önkormányzata úgy döntött, hogy a 2016-os Város Napja központi ünnepségét –először a Tavaszi emlékhadjárat 1989 óta tartó helyi programjai során- a Kossuth emléktábla előtt rendezi meg, s ebben számít az e napon pontosan húsz éve Kossuth nevét viselő hagyományőrző csapat közreműködésére is.

                                                                                       Basa László

IRODALOM

Basa Lászlónak az e témában korábban megjelent írásai:

-          Kossuth Lajos Nagykátán. Nagykátai Újság, 1994. december.

-          Források Kossuth Lajos nagykátai látogatásáról. Nagykátai Újság, 1997. január.

-          Kossuth Lajos azt üzente…Nagykátai Újság, 1997. november.

-          Nagykátán tanácskozott a Kossuth Szövetség elnöksége. Nagykátai Újság, 1998. július.

-          A VIII. Országos Kossuth-tábor Kókán. Szakköri Lapok, 1997.

-          Ők huszonkilencen…Nagykátai Újság, 1998. augusztus.

-          Hadikórház Nagykátán 1849-ben I-II-III. Nagykátai Újság, 1998. okt.-nov.-dec.

-          Kossuth Lajos emléke száz éve Nagykátán. Nagykátai Újság, 2002. február.

-          Kossuth-tábor Balatonkenesén. Tápiómenti 2 Hetes, 2000. augusztus 31.

-          Kókai konferencián. Hagyományőrzők, kutatók emlékeztek Kossuthra. Tápiómenti 2 Hetes, 2001. szeptember 27.

-          200 éve született Kossuth Lajos. A „leghívebb magyar”-ra emlékezik az ország. Tápiómenti 2 Hetes, 2002. január 31.

-          Szentmártonkátán Kossuth-emlékművel gyarapodtak. Tápiómenti 2 Hetes, 2002. február 28.

-          200 éve született Kossuth Lajos. A „leghívebb magyar” emléke a Tápió mentében. Tápiómenti 2 Hetes, 2002. szeptember 12.

-          A nagy magyarra emlékeztek. Kossuth-napok Nagykátán. Tápiómenti 2 Hetes, 2007. szeptember 27.

-          Gyerekek zarándokútja a Nemzeti Sírkertben. Tápiómenti 2 Hetes, 2008. február 28.

-          „Kossuth Toborzó” fesztivál Cegléden. Tápiómenti 2 Hetes, 2008. szeptember 25.

-          Kossuth-emléknap. Tápiómenti 2 Hetes, 2009. március 27.

-          Kossuth Lajos látogatása és emléke a Tápió mentén. Tápiómenti 2 Hetes, 2009. március 27.

-          Kossuth Lajos azt üzente…(1848-1849, 1998-1999). Szakköri Lapok 16-17. száma. Nagykáta, 1999.

-          A VIII. Országos Kossuth-tábor Kókán. Szakköri Lapok 18. száma. Nagykáta, 1999.

-          Emléktáblák születésnapjára. Tápiómenti Hírlevél, 2009. február.

-          200 éve született Bobory Károly. tapiokultura.hu, 2008. január 3.

-          A „Kossuth-emlékhely” cím kötelez. tapiokultura.hu, 2008. október 1l.

-          Kókai Kossuth-emléknap, falumúzeum megnyitóval. tapiokultura.hu, 2010. április 12.

-          Emlékezés Kossuth toborzójára Cegléden, születésnapjára Tápiószelén. tapiokultura.hu, 2010. szeptember 24.

-          Kossuth-szobrot avattak Tápiószelén. tapiokultura.hu, 2010. május 14.

-          In memoriam Sebestyén Benedek (1937-2011). tapiokultura.hu, 2011. szeptember 21.

-          Kossuth Lajos azt üzente…tapiokultura.hu, 2011. október 3.

-          Kossuth Lajos 1849-ben három napig Battha Sámuel vendége volt. tapiokultura.hu, 2012. április 19.

-          IV. Kossuth-emlékév a nagykátai hagyományőrzők rendezésében. tapiokultura.hu, 2012. november 14.

-          20 éves a Kossuth Szövetség. tapiokultura.hu, 2013. április 22.

-          Kossuth emléknap és toborzó a nagykátai hagyományőrzők részvételével. tapiokultura.hu, 2013. október 8.

-          Diáktüzérek és gyermekkatonák Nagykátán. tapiokultura.hu, 2014. május 3.

-          A 80 éves Gavlik István köszöntése. tapiokultura.hu, 2014. június 27.

-          Kossuth Lajos kapcsolatai, látogatásai, emlékének ápolása a Tápió mentén. Thapeu, 2012. április.

-          Kossuth Lajos Szentmártonkátán. Szentmártonkátai Újság, 2009. március.

-          Kossuth Lajos emlékének ápolása a 21. Tavaszi Emlékhadjáratban. Szentmártonkátai Újság, 2009. május.

-          Írások a Kossuth Alapítvány és a Kossuth Szövetség évkönyvében 1997. Budapest, 1998. Kossuth Lajos azt üzente…384-385.o. Történelmi hagyományok ápolói 385-386.o.

-          Írások a Kossuth Szövetség 1998-as évkönyvében. Budapest, 1999. Nagykátán tárgyalt a szövetség 327-328.o. Szakköri Lapok 328-329.o. Kossuth regimentje 320.o. A kokárdák útján Petőfi nyomában 330-331.o. Csapatunk kitüntetése 331.o. Mi újság „felfedezők”? 331-332.o.

-          Írás a Kossuth Szövetség kalendáriumába. Budapest, 1999. Tábori kórház a kastélyban 85-86.o.

-          Írások a Kossuth Szövetség jubileumi kalendáriumában 1848-2001. Budapest, 2001. Együttműködés a felfedezőkkel 172.o. Damjanich-zászlóalj honvédtábor Nagykátán 172-173.o.

-          Írások a Kossuth Szövetség évkönyve 2006-2013.évi számában. Budapest, 2014. Írások a nagykátai csapat életéről: 52,53,168,169,170,171,172,173,174,175,176,177,205,206,207,246,247,248,258,

259,264,271,272,364 oldalon. Képek: 395, 399, 400 oldalon.