Magyar Kultúra napja
Megtanultam már Sülyben töltött közel öt „inasévem” alatt, hogy a legszívesebben azokat a fellépőket mutatjuk meg a közönségünknek, akiket jól ismerünk. S kiket ismerhetnénk jobban annál, mint akik útjait mi magunk is egyengettük? Egykori főnökömnek, Tarnavölgyi Lászlónak köszönhetően tudom, hogy nagyon jó műsort tudnak adni a nagykátai színjátszók, néptáncosok, bűvész, stb. Így a módszert én is eltanultam. Persze többről van itt szó!
Ha valakit ismerünk, akkor arról tudjuk, hogy megbízható-e vagy sem. Talán ez a legfontosabb a programszervezéskor. Megbízható fellépők, akikről tudjuk, hogy jó műsort adnak, hogy nem hagynak cserben, ha esik, ha fúj, akár törött lábbal is képesek lennének felbukdácsolni a színpadra és versenytáncolni a kedvünkért, vagy még inkább, a közönség kedvéért.
Hasonló bizakodással hívtam el a tavalyi évben a sülysápi Mesés Óvónőket, akik Kacor király című előadásukkal elkápráztatták a fiatal közönséget. S nem csak elkápráztatták, hanem be is vonták a mesébe a gyerekeket! Biztos vagyok benne, hogy őket idén is látni fogja a közönségünk egy új mesedarabbal!
Idén rendhagyó módon, egy héttel hamarabb került sor Tápióságon a Magyar Kultúra napjára. Január 16-án nagy izgalommal mentem be a könyvtárba (minden szombaton ott kezdődik a munka), hiszen tudtam, nagy műsor lesz, Karmanóczki Tünde és tanítványai mellett, egyik kedves sülysápi barátom zenekarát láthatják ma a színpadon! Napközben folyamatosan azon járt az eszem, hogy mily nagy szavakkal mutatom majd be őket a közönségnek, hogy meggyőzzem a nagyérdeműt, igenis érdemes ez a csapat arra, hogy megtapsolják őket! Sajnos a megfelelő szavakat nem találtam meg, így a zenekarnak magának kellett elvarázsolnia a nézőket. Talán sikerült.
Az ünnepséget a Himnusz eléneklésével kezdtük, melyet 1823. január 22-én véglegesített Kölcsey Ferenc. A műsort Karmanóczki Tünde, Kun Bence és Tóth Alex kíséretével Andrási Boglárka, Győrffy-Báthory Zsófia, Marsi Eszter, Paulovits Kitti és Tóth Eszter tánca nyitotta meg. Az urak néhány közös számmal is színesítették a programot, a lányok pedig gyönyörű énekhangjukkal ejtették ámulatba a hallgatóságot. Csodálatosak voltak mindannyian! Köszönjük szépen!
S következett a Szotyola Zenekar. A dobosnak más dolga akadt, így egy vendégfellépőt kellett hívni a színpadra, aki nem más lett, mint Szebelédi Zsolt, a P. mobiltól! A zenekar vezetője Zárda Norbert délelőtt felhívott és megkért, hogy a zenekar intrójához mondjam bele a telefonba, hogy megadom nekik a „leszállási engedélyt”, úgyhogy egy zenés, felvezetéssel indult a koncert, melyben engedélyt adtam a Szotyolának, hogy nálunk játszanak. Micsoda szerencse, hogy így döntöttem! A koncert bámulatos volt! A gyerekek őrjöngtek, rohangáltak, s láttam, hogy a felnőttek is ütemre dobolnak a kezükkel, lábukkal, mosolyogva dudorásznak, habár akkor hallották először a ritmust. A Szotyola Zenekar interaktívan, a gyerekeket bevonva a műsorba, állandóan mosolyogva, bohóckodva, ám mégis minőségi zenéléssel szórakoztatta nem csak a fiatalokat, de a lélekben fiatal felnőtteket is! Jómagam is számtalan alkalommal éreztem a késztetést, hogy felszaladjak a színpadra és együtt énekeljem a dalokat a profikkal. Mindenki szerencséjére ez nem történt meg. Köszönöm a remek előadást Gyürki Ildikónak, Kőrizs Tündének, Szebelédi Zsoltnak, Móczár Lászlónak és Zárda Norbertnek! Biztos vagyok benne, hogy velük is találkozhatunk még Tápióságon!
Említést kell még tennem a program támogatásáért a Tápióság Pékségnek, valamint munkatársamnak Szántai Katalinnak, aki immár sokadszorra készített kiváló minőségű plakátot a rendezvényre! Köszönöm Kati!
Ám tovább is van!
Január 22-re, a Magyar Kultúra napjára szerveztük össze az óvodával, iskolával közösen, a Benedek Elek meséi alapján készült „Mi van a ládikóban?” című színházi előadást, melyet a Holdfű Színház hozott el hozzánk. Ismét egy megbízható, minőségi előadást sikerült találni, melyet a szomszédból, Tápiószecsőről hozott el Máté Bernadett és barátnője Strausz Tünde. A darab egy élőszereplős bábszínház, mely nem a megszokott interaktivitással mesélte el a történetet a gyerekeknek. Profi felszereléssel, szép betétdalokkal egy tartalmas és tanulságos mesét láthattak a gyerekek. Köszönjük a gyönyörű előadást!
Továbbá köszönjük a fotókat Deák Katának és Kun Henriettnek!
További képekért kattintson ide!
Remélem közönségünkkel és partnereinkkel az év további programjain is találkozunk majd!
Csanádi Ádám
