Nyomtatás
Kategória: Visszatekintés

2017.10.17. Terék József és a Nyírség T.E koll2017. október 17-22. között Balti turnéra utazott Kelet-Magyarország leghíresebb néptáncegyüttese, a Nyírség Táncegyüttes. Az 1974-ben alakult csapat számos hazai és nemzetközi elismerés birtokosa. Közel 30 országban fordultak meg ez idő alatt, de talán a most az egyik legnehezebb utazáson vannak túl. A 3500km-es távolságot autóbusszal bejárva, minden napra jutott egy nagyműsor, melyek

szervezésére az október 23-i ünnep kapcsán került sor az érintett nagykövetségek, Magyar Intézetek révén. A zenekar állandó kísérő zenekara a Szikes zenekar, melynek állandó közreműködője 2009 óta Terék József, Pest Megye Önkormányzatának kulturális és társadalmi referense, térségünk, a Tápió mente szülöttje.

KÉPEK

 

A fellépések az alábbiak szerint néztek ki:

2017. október 17. Sanok (Lengyelország)

2017. október 18. Kaunas (Litvánia)

2017. október 19. Riga (Lettország)

2017. október 20. Tallinn (Észtország)

Mit is lehet tudni a Nyírség Táncegyüttesről?

„A Nyírség Táncegyüttes sokszoros KIVÁLÓAN MINŐSÜLT EGYÜTTES, Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjas, Megyei és Országos PRIMA DÍJAS, Pro Urbe Díjas, háromszoros KI MIT TUD? - győztes társulat, amely rendszeres résztvevője hazai és külföldi szakmai fesztiváloknak. Legutóbb 2013 júliusában szereztek bronzérmet az Isztambul melletti Büyükcekmece nemzetközi folklórfesztiválján, majd októberben immár itthon nyerték el a Kállai Kettős Néptáncfesztivál legmagasabb Nívódíját, a FESZTIVÁLDÍJAT. A Nyírség Táncegyüttes munkássága nemzeti értékként került be a Nyíregyházi Települési Értéktárba. Az emléklapot 2015-ben adták át az együttes számára.

A társulat fontosnak tartja a magyar, valamint a kárpát-medencei néptánc- és népzenei kincs népszerűsítését itthon és a nagyvilágban, s szeretettel gyűjti és dolgozza fel szűkebb hazája – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye – páratlan gazdagságú táncanyagát is.

Fontos az együttes és az általa képviselt értékek megismertetése a helyi és az országos közönséggel, ezért vettek részt a Fölszállott a páva televíziós folklórvetélkedőben is. A néptánc az együttes életének meghatározó eleme, összetartó anyaga. A hiteles forrásokból gyűjtött, megtanult és újraalkotott táncok a próbateremben nyerik el végső formájukat, s színpadi produkciókban teljesednek ki. Legfontosabb mégis az általuk közvetített közösségi hagyomány továbbéltetése, a tánc léleknemesítő és testet edző funkciója s az ezekből kialakuló színpadi koreográfiák és műsorok művészi értéke.

Az együttes tagjai városi fiatalok, egy részük vidéki háttérrel is rendelkezik. Középiskolai tanulók, főiskolai és egyetemi hallgatók, néptáncpedagógusok és “civil” foglalkozású fiatalok gyűlnek össze esténként azért, hogy kevés szabadidejük nagy részét az individuális magyar néptáncok csoportba szerveződött tanulási formájának szentelhessék a Nyírség Táncegyüttesben.

A társulat 2014-ben ünnepelte megalakulásának 40. évfordulóját.

Az együttes művészeti vezetője: Demarcsek György
Tánckarvezetők: Bohács Brigitta és Éder Róbert”

(forrás: www.nyirsegtanc.hu )

Az utazás élményéről Terék Józseftől az alábbi beszámolót kaptam:

„Nagyon szeretek a Nyírség Táncegyüttessel dolgozni, hiszen pontosan tudják, hogy mik a céljaik, jó emberek és barátok, mindemellett pedig kiváló szakemberek. A nehéz időkben megfogták a kezem és segítettek, úgy, ahogyan más sajnos nem tette a „nagy” mozgalomban…

A magam útját járom 2008 óta és nagy öröm, hogy szükség van rám „Keleten” is. Legnagyobb műsoraikban már mindent csináltam: énekeltem, klarinétoztam, tárogatóztam, szaxofonoztam, zongoráztam, orgonán muzsikáltam, nagybőgőztem, gitároztam. Tettem már mindezt civil fellépő öltözékben, katonaruhában, maskarában és minden másban. Ültem már ládán a színpad közepén, harmonikással a hátam mögött, és énekeltük a nagy katonanótákat a Budapesti Operettszínház színpadának kellős közepén, a reflektorfényben is.

Aznap, amikor kérdezték tőlem, hogy hová megyek muzsikálni, így feleltem:

Megyek az Operettbe énekelni!!!

Feledhetetlen élmény volt a Zalai Kamaratáncverseny is, ahol a Zsuráfszky Zoltán által kitalált, később elhíresült muzsikus szerepben, „gittyós csávó”- ként, bárszéken ülve énekeltem, pengettem gitáromat, közben meg dudán muzsikáltak mögöttem, a többiek meg táncoltak mellettem.

A Szikes zenekar egy igazi baráti társaság, tele jó muzsikusokkal, akik egyben kiváló szakemberek! A prímás, Orosz Sándor, aki egyben a nagykátai Tápiómente Táncegyüttesnek, valamint számos más kiváló táncegyüttesnek is prímása a Kárpát-medence magyarjainak körében. Azóta nem hibázott a műsorokon, amióta ismerem…

25 féle hangszert szólaltatunk meg hatan, s erre az országban csak nagyon kevés zenekar képes. A banda elhivatott a néptáncegyüttesek kísérése terén. Nem koncertezik, hanem szolgál és megvalósítja mások elképzelését úgy, hogy közben egyedi hangzásvilágából mindenki tudja, hogy ez a Szikes.

A Balti turné…

Hát, most már tudok ülni a fenekemen! :)

Kicsit elszoktam az ilyen hosszú utazásoktól, de hát van ez így az embernek a 37. életéve felé haladva. Két és fél évtized alatt számos külföldi fellépésem volt már, de úgy alakult, hogy a Nyírség Táncegyüttessel – leszámítva egy évekkel ezelőtti szlovák fellépést a Kassai Thália Színházban (ami azért Felvidék, Kárpát-medencei magyarság!) – ez volt az első nagyobb utazásom.

Rendkívül fegyelmezetten és a kötött programhoz képest becsületesen helyt álltunk mind a négy országban. Gyakorlatilag nem volt szabadidő a fellépések között, a buszról a szállásra mentünk, majd azonnal ebéd, színpadbejárás, hangbeállás, műsor, majd vacsora és másnap reggel nyolckor már a buszon is voltunk, kisebb-nagyobb időeltéréssel. Mindezt három generációból álló csapat teljesítette, ahol azért a szükségletek és az igények elég eltérőek. Természetesen mindent elkövettünk, hogy azért egy kis városnézés és helyi „szocializálódásra” is maradjon egy kis idő, de ezt már sokszor csak az éjszakából tudtuk kiszakítani.

Életemben először voltam a Balti államokban, mely egy szóval összefoglalva: gyönyörű.

Rendezett városok, mesés táj. Örök élmény marad a Keresztek hegye Litvániában, mely egy híres keresztény zarándokhely (Kryžių kalnas), a vízesés Jõelähtme mellett (Észtország), Tallinn óvárosi része, mely utóbbit egy néhány órás városnézés keretén belül volt szerencsénk megtekinteni a hazautazás délelőttjén.

Jó volt mindezt a Nyírség Táncegyüttes régi és új tagjaival közösen megélni, valamint barátaimmal, a Szikes zenekar kiváló muzsikusaival. Bízom benne, hogy ezt a közös munkát még sokáig lesz lehetőségem és erőm folytatni velük!

A produkcióról pedig csak annyit, hogy méltóképpen képviseltük Magyarországot az október 23-i ünnepségekkel egybekötött kulturális programok keretein belül, az azt követő fogadásokon, melyek alkalmával többször is előkerültek a hangszerek, sőt, még kis táncház is volt!

A közös munka pedig folytatódik tovább!