Nyomtatás
Kategória: Visszatekintés
Találatok: 365

A bűnügy helyszíne, Dánszentmiklós földrajzi helyzete és legfontosabb adatai: az Alföld északi részén, az ÉNY-DK csapásirányú, a változatos homoktalajokkal fedett Pilis-Alpári-homokhátságon, Pest megyében, Albertirsa és Örkény között, hazánk mértani középpontjától 4 km-re fekszik. Területe 38 km², lakossága 2818 fő (2018).

Ez a szörnyű tragédia a „boldog békeidőket” élő Magyarország egyik legismertebb bűnügye volt,

annak áldozatai és tettesei a nyomozati és bírósági dokumentumok alapján ismertek. 1907. 07. 19-én, a késő esti órákban az országút melletti magányos csárdát eltervezett módon, a több lovas kocsival odaérkező kóbor cigányok megtámadták. Elsőként a csárdában tartózkodó kocsist, Tabányi Pált, majd a tulajdonost, Szarvas Istvánt, feleségét és a nevelt lányukat, Teréziát - megerőszakolása után - megölték. Ezt követően a csárdában lévő értékeket (pénzt, arany ékszereket, apróbb tárgyat stb.) ellopták, s távozásuk előtt az épületet – a nyomok eltüntetése céljából - felgyújtották.

A helyszínről a tettesek a kocsikkal két irányba menekültek. Az egyik csoportot a riasztott csendőrség Kecskemét közelében, a másikat Nyíregyháza környékén fogta el. Őrizetbe vettek 15 főt, akik a kihallgatásuk alatt valamennyien sokáig konokul tagadtak. Viszont a nyomozók az egyik tettes, Balogh Tuta ujjlenyomatát egy véres baltán megtalálták, amellyel a gyilkosságokat elkövette. (A hazai bűnesetek felderítésében ebben az időben kezdték alkalmazni a helyszínen talált ujjlenyomatokat.) Ennek nyomán, valamint egyik tanúnak a gyilkosokra tett terhelő vallomása hatására a bűnösök bevallották bűneiket.

Ennek a rablógyilkosságnak óriási visszhangja volt nemcsak a korabeli sajtóban, hanem az akkori hazai irodalomban és a népi megemlékezésekben is. Pl. Ady Endre, a Budapesti Naplóban három alkalommal írt erről, s kritikus mondanivalóit a közbiztonság hiányáról főleg Pest megye felelős vezetőinek címezte. Ugyanakkor a pontos tudósítások mellett több újságban gyakoriak voltak az ún. hírlapi kacsák. Pl. volt olyan újság, amelyben a szerző szerint ez a rablógyilkosság a Segesvár közelében fekvő Dánosban (!) volt. A másik: a rablógyilkosság után több újságban „kacsaként” jelent meg, miszerint több ezer cigányt a Hortobágyon koncentrációs táborba zártak. Fekete István a „Ballagó idő” c. életrajzi regényében utalt a dánosi drámára, Karinthy Frigyes „Számadás a tálentomról” c. versében, Sárközi Mátyás a „Margit” c. életrajzi regényében megemlíti Balogh Tuta nevét. A véres tragédia hatására több nép- és műdal is született. A helyi falukutató, Horváth Ferencné falutörténeti kötetében (2000) is bőséges adatok találhatók a tragédiáról. Az utóbbi években a történet alapos kriminalisztikai vizsgálatát a korabeli dokumentumok segítségével dr. Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség jelenlegi vezetője végezte el, aki kutatási eredményeit több tanulmányában publikálta. Emellett dr. Ibolya Tibor a helybéli falukutató, Kolek Sarolta tanárnő meghívására Dánszentmiklóson, 2018-ban nagysikerű előadást tartott a tragédiáról.

Tápiószentmárton, 2020. 04. 24.                         dr. Dusek László