2022. november 4-én negyedik alkalommal került sor a Tápió mentéért-díjak átadására, amelynek helyszíne ezúttal a sülysápi Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár volt.
A programról a Kuratórium elnöke, Terék József saját közösségi oldalán is beszámolt:” 2022. november 4-én átadásra került a Tápió mentéért díj. Idén Bodrogi Györgyné, Füri András, valamint Horváth Lajos kapták az elismerést. Tóth Ferencnek posztumusz Tápió mentéért díjat, Walter Józsefnek posztumusz Tápió mentéért Díszoklevelet, valamint Czira Sárának és Kácsor Grétának Fiatal Tehetség kategóriában osztottuk ki a Tápió mentéért díjat.
Hálásan köszönjük Sülysáp Város Önkormányzatának, Horinka László polgármester úrnak, illetve a Wass Albert Művelődési Központ valamennyi munkatársának, hogy befogadták a díjátadó ünnepségünket és professzionális minőségben megrendezésre kerülhetett. Köszönöm a kuratórium tagjainak, Dr. Baksa Brigittának, Gócsáné Dr. Móró Csillának, Katus Norbertnek, Tarnavölgyi Lászlónak, valamint Terék Mihálynak a közös kuratóriumi munkát. Köszönjük a kulturális programot megvalósító fellépőknek, G. Horváth Lászlónak és Borsos Katának (Anima Musicae Kamarazenekar), a Kisboldogasszony-templom énekkarának, valamint a Tápió Énekegyüttesnek (Czira Sára, Mázás Jázmin, Sass Éva) a gyönyörű produkciókat, melyek emelték a díjátadó rangját. Jómagam a 2018-ban írt verbunkosomat adtam elő az ünnepség kezdetén, Pest megye verbunkját:
Megtiszteltetés, hogy 2019-óta, a megalapítás kezdetétől elnöke lehetek a tápiószelei Blaskovich Múzeum Baráti Köre által megalapított Tápió mentéért díj kuratóriumának. 2023-ban ismételten átadásra kerülnek a díjak, ez alkalommal a Blaskovich fivérek által Tápiószentmárton határában, Sőregpusztán régészeti munkájuk során 1923. november 8-án feltárt szkíta aranyszarvas 100. évfordulója alkalmából, mely egyben a Tápió mentéért díj átadásának 5. évfordulója lesz.
”
A díjazottak:
Bodrogi Györgyné
Bodrogi Györgyné, született Kővári Katalin az ELTE matematika-fizika szakán végzett Budapesten, majd a nagykátai Damjanich János Gimnázium és Kollégiumban kezdte el pályafutását, Bodrogi Györggyel kötött házassága után.
Pedagógusi és hivatali munkái, mellett, majd Nagykáta város polgármesereként, Pest Megye Közgyűlésének tagjaként is kiemelt figyelmet fordított a Tápió-vidék természeti értékeinek védelmére, kutatására, megismertetésére, valamint az ökoturisztika fejlesztésére. Kezdeményezésére 1996-ban létrejött a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány, melynek alapítója a Magyar Madártani Egyesület, Pest Megye Önkormányzata, a németországi Ludwigsburg Járás Önkormányzata, valamint a Tápiómenti Települési Önkormányzatok Szövetsége. Ennek eredményeként Baden-Württenberg tartomány és Pest megye között ifjúsági csoportok természetvédelmi cseretáboroztatása valósult meg egykor és napjainkban is.
Számos tevékenységével segítette közvetlenül az ökoturisztikai elgondolás megvalósítását. Az oktató- és látogatóközpont helyének kialakítása és fejlesztése, a Tápió-vidék természeti értékeinek bemutatása, természeti és kulturális értékeket bemutató kisfilm készítése, a Nőszirom tanösvényt bemutató ökoturisztikai kiadvány megvalósítása. A Tápió Közalapítvány 20 évvel ezelőtt részt vett a budapesti Utazás Kiállításon, mely fontos szerepet töltött be a vidék természeti és kulturális értékeinek bemutatása kapcsán. Éveken át megjelenő, természeti értékeinket bemutató falinaptárak, természeti értékeinket bemutató Tápió-vidék térkép, Természetvédelmi konferencia, a Hajta-túra útvonal megvalósítása, természetismereti diáktábor szervezése, és még számos, természeti értékeket bemutató kiskönyv, és egyéb ökoturisztikai fejlesztés tette lehetővé a Tápió-vidék természeti értékeinek hazai és nemzetközi szintű megismertetését, népszerűsítését, mely egyben nemzetközi szintű megismerését eredményezte vidékünknek.
A Tápió-vidék művészeti értékeinek hazai és nemzetközi népszerűsítésében is elévülhetetlen érdemei vannak Bodrogi Györgynének, aki lehetőségeihez mérten számtalan alkalommal kezdeményezte vagy támogatta munkáján keresztül zenei, illetve népművészeti értékeink szélesebb körben történő megismertetését.
Közéleti szerepvállalásán felül végzett, köz javát szolgáló önzetlen tevékenységének elismeréseként a Tápió mentéért-díj Kuratóriuma 2022. évben Tápió mentéért-díjat adományoz Bodrogi Györgyné részére.
Czira Sára
A farmosi születésű fiatal népdalénekes magyar népdalok iránti szeretete már kisgyermekkorában megnyilvánult, népművészet felé történő érdeklődése kiemelkedő a Tápió mente fiataljai közül. A Tápió mente népdalos értékei mellett valamennyi dialektusterület ismertebb vokális anyagait igyekezett elsajátítani az elmúlt években. 2015-től kezdődően folyamatosan méretteti meg magát regionális, megyei, országos, valamint nemzetközi népdaléneklési versenyeken, szerezve dicsőséget szülőfalujának, illetve a Tápió mentének. Megannyi arany fokozat, első helyezés és különdíj, melyeket a rangos szakmai zsűritagok adományoztak részére és már fiatal kora ellenére több tucat versenyen léphetett a dobogó felső fokára.
Czira Sára települési és regionális rendezvények állandó fellépője: Farmoson évente több alkalommal is fellép hosszú ideje, a Tápió mentén innen és túl pedig igyekszik valamennyi felkérésnek eleget tenni.
Kiemelt szempont számára, hogy a Tápió mente népdalait népszerűsítse, mely aktív repertoárjának fontos része.
2019-ben alakult meg a Tápió Énekegyüttes, melyet a sülysápi Mázás Jázminnal, valamint a tápiószelei Sass Évával alkotnak. A Tápió mente népdalait népszerűsítve számos nemzetközi versenyen értek el első helyezést; világbajnoki szintre emelték saját korcsoportukban szülőföldünk népdalait.
Fiatal kora ellenére saját harcát is meg kellett vívnia, hogy bebizonyítsa: amit képvisel, az igazi érték. A 2022. augusztus 28-án Egerben Aranypáva Nagydíjas lett a Tápió Énekegyüttes tagjaként Czira Sára. Műtét után volt néhány héttel, járóbotokkal közlekedett és mosolygott, amikor más sírna a fájdalomtól. Itt és máskor is bebizonyította, hogy tehetségén felül fontos küldetése van: a Tápió mente népdalos értékeinek képviselése, mindig és minden áron!
A hazai és nemzetközi versenyeredmények, valamint a mindehhez párosuló alázatos népművészeti tevékenységének elismeréséül Czira Sára részére Tápió mentéért díjat adományozunk „Fiatal tehetség” kategóriában.
Füri András
Füri András 1960-ban született Majosházán. Természethez való kötődése gyermekkorában kezdődött erdész édesapja mellett, a Soroksári Duna-ág, illetve a Ráckevei Erdészet varázslatos természeti értékei között. Tanulmányait is ezen a területen végezte, felsőfokú diplomáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Állattenyésztési szakirányán szerezte meg, 1995-ben pedig az ELTE zoológus szakát végezte el.
Első munkahelye a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet volt, ahol Lőrincz István mellet sajátította el hivatásának alapjait. Ezt követően az állami természetvédelem ranglétráját végigjárva hosszú ideje már a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatójaként irányítja a felügyelete alá tartozó állami intézmény sokrétű tevékenységét. Számos munkája és tevékenysége közül számunkra kiemelten fontos, hogy elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1998-ban kihirdetett Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet létrejöttében. A 20. század utolsó éveiben a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság munkatársaként ismerte meg először személyesen vidékünk egyedülálló természeti értékeit Urbán Sándorral, a Magyar Madártani Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok megyei vezetőjével és sorra fedezték fel az addig nem ismert értékes élőhelyeket, ritka növény- és állatfajokat. Több természetvédelmi értékünk ebben az időszakban került fel hazánk természetvédelmi térképére és 1995-ben megjelenhetett A Tápió vidék természeti értékei címmel összegzett kiskönyv is. Számos, természeti értékeinkről szóló szakmai publikációja mellett védett tájvédelmi körzetünk, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet megalakulása elévülhetetlen érdeme Füri Andrásnak, aki mindezt kiharcolta természeti értékeink védelme érdekében. Az elmúlt 22 év vezetői feladatai mellett mindig mindent elkövetett, hogy a Tápió-vidék természeti értékei fennmaradhassanak. A Hajta-patak, az Alsó-Tápió vízgyűjtőjén elterülő vizes élőhelyek rekonstrukciója, a felújított Egreskátai-major, a madártani kutatásokat szolgáló Farmosi Madárvárta mind igazgató úrhoz kötődő közvetlen és önzetlen segíteni akarásának eredménye. 2012-ben megírt „Természetvédelem és kutatás a Tápió-vidéken” tanulmánya térségünk madárvilágáról szóló, nagy részletességgel megírt hiánypótló tanulmánya, melyre korábban más nem vállalkozott.
Az értékmegőrzésen alapuló kezdeményezések, szakmai szervezetek kiemelt szerepet töltenek be életében. A Tápió Közalapítvány kuratóriumi tagja, a Tápió Natúrpark szellemi támogatója a legtöbb hétvégét a Tápió mentén tölti családjával, mely mellett hajnalonként nyakába akassza távcsövét, a Tápió-vidék madártani irodalmának gyarapítása érdekében, szolgálva önzetlenül a Magyar Természetvédelem nemes ügyét, gyarapítva vidékünk értékeinek tárát. Mindezek ismeretében Füri András vidékünk természeti értékeinek megmentése, kutatása és publikálása, valamint hazai és nemzetközi népszerűsítése érdekében kifejtett önzetlen szakmai és emberi tevékenysége elismeréséül a Tápió mentéért-díj Kuratóriuma Tápió mentéért-díjjal jutalmazza.
Horváth Lajos
Horváth Lajos 1949-ben született Devecser városában. 1973-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán okleveles agrármérnöki diplomát szerzett és még ugyanebben az évben kezdte meg munkáját a tápiószelei Agrobotanikában (mely 2010-től Növényi Diverzitás Központ, 2019-től pedig Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ néven működik.)
Szakmai tevékenységét a Központ búza gyűjteményében kezdte, majd a fűfélék és a kabakosok géntartalékainak gondozását irányította, illetve különböző növényfajoknál fajfenntartási feladatokat és nemesítési tevékenységet is végzett. 1982-ben levelező tagozaton vetőmag-gazdálkodási szakmérnöki diplomát is szerzett. 1987-ben részt vett az Észak-Karolinai Egyetem Tudományos Génbank Menedzselési Felkészítő Tanfolyamán. 1991-től osztályvezetőként felelős a szántóföldi növények gyűjteményeihez kapcsolódó felszaporítási, vizsgálati, dokumentációs és közreadási feladatok tervezéséért és irányításáért, illetve a tevékenységi körében felmerülő bel- és külföldi együttműködésekben való aktív részvételért. Továbbá számtalan hazai és nemzetközi kísérletben, valamint pályázatban vett és a mai napig vesz részt szakértőként. Az osztályvezető úr 49 éve végzi lelkiismeretesen a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos feladatokat.
nevéhez fűződik a Tápiói 96 batáta fajta, a Tápiói sima, Tápiói korai és Tápiói piros csicsóka fajták elismerése. Amellett, hogy a hazai kultúrflóra elemeinek megőrzését végzi és irányítja, a kezdetektől fogva kiemelt hangsúlyt fektet azon növényfajok vizsgálatára, amelyek terjesztése Magyarországon még nem indult el, de várhatóan alkalmas a hazai termesztésbe vonásra. Ennek köszönhetően lett elfogadott a Tápiói 96 batáta fajta is, hiszen korábban a batáta termesztése nem volt elterjedt hazánkban. Munkássága során több alkalommal vezette a tápiószelei génbank Kertészeti növények Osztályát is. Kultúrnövények génmegőrzésével kapcsolatos oktatói, előadói tevékenysége elismeréséül a korábbi Szent István Egyetem címzetes egyetemi docensi címet adományozott. Az elmúlt évtizedekben számos hazai és nemzetközi publikációja jelent meg, számtalan PhD hallgatónak nyújtott szakmai támogatást, az intézetbe látogatóknak pedig szakmai előadásokat tartott magyar és angol nyelven. A génbank egyetlen teljes körű ismerője ma Magyarországon Horváth Lajos, kinek fél évszázadon át a magyar génmegőrzés és biodiverzitás szolgálatában tápiószelei központtal végzett áldozatos munkáját Tápió mentéért-díjjal ismerjük el.
A tápiószelei születésű Kácsor Gréta hat éves korában kezdett el kézilabdázni. Tehetsége már fiatal korában megnyilvánult, kiemelkedett kortársai közül. Ekkor az ENUSE sportegyesületnél kézilabdázott, majd 14 éves korától a Váci Női Kézilabda Sportegyesületnél, ahol első hivatásos szerződését írta alá, már a Váci NKSE NB I-es játékosaként. 15 éves kora óta tagja a korosztályos nemzeti válogatottnak. 2015 és 2018 között a Heraklész Bajnok Programba választotta be a szövetség, ahol 2018-ban a Heraklész Program Csapatsport kategória I. helyezettje lett. 2017-ben meghatározó tagja volt a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon aranyérmet szerzett győztes csapatnak, valamint az U17-es női kézilabda Európa-bajnokság Európa-bajnoki bronzérmet nyert magyar korosztályos válogatott csapatának. 2017-ben, valamint 2018-ban az év legjobb leány ifjúsági kézilabdázójának választották. 2018-ban tagja volt a Debrecenben junior világbajnoki címet nyerő csapatnak, majd ugyanebben az évben a Kielcében az ifjúsági magyar válogatott csapatával ifjúsági világbajnoki ezüstérmet szereztek. A 2019-es junior női kézilabda Európa-bajnokságon Európa-bajnoki aranyérmet szerzett a magyar válogatottal. Ugyanitt a torna legjobb balátlövőjeként bekerült az All-Star csapatba is. Jelenleg Kácsor Gréta Magyarország egyetlen női junior Világ és Európa-bajnoka a kézilabda sportágban.
A Magyar Kézilabda Szövetség 2018-ban hozta létre az Elit programot, melybe az ország legtehetségesebb fiatal kézilabdázói kerültek be, köztük Gréta is. Speciális képzést biztosítottak részükre, elősegítve ezzel a felnőtt versenyrendszerhez történő bekapcsolódást.
A magyar női kézilabda válogatottnak 2018 óta tagja, első felnőtt válogatott mérkőzését 2020. november 28-án játszotta. jelenleg 23-szoros magyar válogatott. Az NBI-es női kézilabda 2019/2020-as szezonjában 140 góllal a felnőtt NBI-es mezőny gólkirálynő címét szerezte meg.
Eddigi sportteljesítményének elismeréséül Tápiószele, Vác, valamint Göd városi kitüntetéseit vehette át.
A Tápió mentéért díj Kuratóriuma a magyar női kézilabda sportágban elért egyedülálló teljesítményének elismeréséül Tápió mentéért díj elismerést adományoz „Fiatal tehetség” kategóriában Kácsor Gréta részére.
Tóth Ferenc posztumusz
Tóth Ferenc újságíró, a régió krónikása 1952-ben született Farmoson. Újságírói tevékenységeként 1990-től tíz éven át folyamatosan hírt adott a Tápió mente településein zajló eseményekről, helytörténeti, kulturális, társadalomtudományi, idegenforgalmi témakörökben, valamint egyéb eseményekről egyaránt. A Pest Megyei Hírlap, majd a Népszabadság Pest megyei mellékletének oldalain, mint egyetlen médiafelületen vált ismertté a vidék Tóth Ferenc munkássága által, aki időt, pénzt és energiát nem sajnálva járta a falvakat és készítette az interjúkat, dokumentálta a programokat, melyek mára már a Tápió mente kordokumentumainak számítanak. Tóth Ferenc e médiumnak, a Pest Megyei Krónika és az Új Pest Megyei Hírlap újságírója volt. 1997 és 1998 között készített egy sorozatot, amelyben teljes oldalakon bemutatott több települést egy-egy oldalon keresztül a Tápió mentéről. Az ezredfordulóval megszűnt a Pest Megyei Hírlap, a kistérségi média hiányát felismerve pedig Tóth Ferenc egyedülálló vállalkozásba kezdett és megalapította a Tápió ment 2 hetest, melynek első száma 2000 márciusában jelent meg a vidék 21 településén, Újszilvástól Mendéig. Az újság szerkesztése, értékesítése családi vállalkozássá nőtte ki magát. Az újság rengeteg örömöt és megannyi nehézséget is hozott. A Tápiómenti Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása kezdetben támogatta a kistérségi újság megjelenését, mely az országos napilapok mintájára, de kistérségi tartalommal jelentek meg. Megismerhették a települések egymás programjait, eseményeit, a közösségi programoknak, ünnepségeknek és egyéb rendezvényeknek hírértéke lett a vidék lakói számára. A lakosság körében népszerűnek számító újság kiadása 2008-tól támogatások híján megállt, az ezzel járó következmények és nehézségek felőrölték a lapszerkesztő, kiadó életét, 2008 májusában tragikus hirtelenséggel elhalálozott. Munkásságát senki sem folytatta a Tápió mentén...
Tóth Ferenc közel két évtizeden át volt a Tápió mente fáradhatatlan és önzetlen krónikása. Az általa kiadott újság révén e vidék hírnöke volt. Kiemelkedő újságírói, lapszerkesztői, valamint médiakommunikációs munkásságának elismeréséül posztumusz Tápió mentéért-díjat adományozunk, kifejezve legmélyebb tiszteletünket ez által családja számára is.
Walter József (Jozef Marian Czmyr) posztumusz
Walter József 1909. december 7-én született Krakkóban. Itt végezte tanulmányait, hegedűművészi diplomát a Krakkói zenei Konzervatóriumban szerzett 1938-ban. 1939-ben a II. világháború kitörésekor be kellett vonulnia katonának, azonban lehetősége volt evakuálni a magyar-lengyel határon keresztül. Internáló táborba került, Tápiószelére. Csakhamar kitudódott, hogy van egy nagyszerűen hegedülő katona a táborban, aki gyakran kikértek muzsikálni. Így ismerkedett meg későbbi feleségével, Jávor Erzsébettel. A továbbvonuló csapat Tápiógyörgyére, majd Sárvárra ment, ahonnan Jozef Marian Czmyr visszatért Tápiószelére. A Dánffy-Jávor család jogilag is örökbe fogadta 1941-ben, így nem vált katonaszökevénnyé. Ekkortól már a Walter Marian József nevet viselte.
Zenészként dolgozott kezdetben Tápiószelén, majd a Katolikus templomban hegedült a kántor mellett, esküvőkön lépett fel. 1942-1952 között polgári munkakörökben dolgozott Tápiószelén, Tápiószőlősön és Budapesten, adóügyi és gazdasági munkakörökben. 1953-tól a Tápiószelei Általános Iskola orosz szakos tanára, melyet 1964-től a Tápiószelei Általános Iskola és Gimnázium tanáraként is végzett. Ettől az évtől kezdődően zenetanár volt a helyi zeneiskolában is.
Kiemelkedő közösségszervező zenei munkájának eredményeként az egykori kulturház zenés előadásaihoz ő gondoskodott a zenei anyagról, a betanításról, a hangszerelésről. Előadásra került a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, a János Vitéz, a Luxemburg grófja és még sok más színdarab. Ekkor már megalapította a Pedagógus zenekart, akikkel muzsikálták az előadásokat, de felléptek a nagykátai Damjanich János Gimnázium névadó ünnepségén is 1956-ban. Zenetanárként a környező településeken is tanított, illetve a Tápió mente megannyi településéről jöttek tanítványai hozzá. 1970-ben ment nyugdíjba, zenei munkásságát azonban folytatta. A nagykátai Tápiómente Táncegyüttes vezető prímása lett, melyet egészen a nyolcvanas évek közepéig aktívan végzett. A táncegyüttes hatalmas hazai és nemzetközi sikerre tett szert, mely többek között Walter József egyedülálló munkájának is köszönhető. 1989. augusztus 3-án hunyt el Tápiószelén. Lengyelként a befogadó haza, Magyarország javára, Magyarországért élt és dolgozott, muzsikált.
A Tápió mentén végzett zenepedagógiai, valamint zeneművészeti tevékenységének elismeréséül a Tápió mentéért díj Kuratóriuma Tápió mentéért Díszoklevelet adományoz Walter József (született: Jozef Marian Czmyr) részére posztumusz.
