Nyomtatás
Kategória: Hírek
Találatok: 2841

Szirtes Ádám Kossuth-díjas színművész 90 évvel ezelőtt, 1925. február 10-én született Tápiósápon. Régiónk, a Tápió mente legismertebb, legsikeresebb színésze mindvégig büszke volt tápiósápi kötődésére. A település – ma már Sülysáp – őrzi híressé vált szülötte emlékét.

A tápiósápi évek

Szvitek Ádám néven jegyezték be a dombon álló katolikus templom anyakönyvébe. A falu legszélső házában, egy félig szlovák, félig magyar családban nőtt fel. Ő volt a legidősebb gyerek, s szülei örökbe akarták adni, hogy otthon eggyel kevesebb legyen az éhes száj. Ádám ez ellen a „terv” ellen tiltakozott, s hogy segítsen családján, gyermekként ment el szolgálni, s lett kanász, tehenészbojtár, mindenes legény. 12 évesen már summásként kereste a kenyerét.KÉPEK

 

Négy évig szíjgyártóinas volt, majd egy évig ebben a szakmában segéd Budapesten. Önéletrajzi írása szerint inkább fűszeres, pék vagy hentes szeretett volna lenni.

A színésszé válás rögös útjain

Valamikor az 1945 utáni években olvasta egy újságban, hogy a Színművészeti Főiskola tehetséges munkás-és parasztfiatalokat keres. Jelentkezett színinövendéknek, de a felvételiről lekésett, s a titkár közölte, hogy egy év múlva újra jelentkezhet. „Szirtes az asztalra csapott: hol lesz már ő egy év múlva, miért hirdetnek az újságban, miért csapják be az embert? A zajra bejött Hont Ferenc, az igazgató, és végül felvették a reklamáló fiatalembert, aki a híres Horváth Árpád népi kollégium –az új színésznemzedék gyülekezőhelyének- első lakója lett.”

Hont Ferenc (1907-1979) a magyar színészet jelentős szervező, irányító egyénisége, a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindítója volt. Ösztönösen érezte meg az indulatos fiatalemberben a „népi tehetséget”. Ádám óriási gyötrelmek árán tanulta a „szakmát”, meglehetősen erős volt benne a kisebbségi érzés. Társai többségével ellentétben nem rendelkezett gimnáziumi érettségivel, a hiányzó általános tudást párhuzamosan kellett elsajátítani a színészképzés évei alatt. Sokszor eltöprengett ezekben az években azon, hogy jól választott-e.

A népi kollégiumban együtt lakott Soós Imrével (1930-1957), kit szellemi ikertestvérének tekintett. A két hasonló körülmények között induló fiatal a kor egyfajta szimbóluma lett: a népi tehetségek kibontakozásának példaképei voltak. Amíg 1948-ban Szirtes Ádám számára a „Talpalatnyi föld”, addig 1950-ben Soós Imrének a „Ludas Matyi” c. film főszerepe biztosította az országos ismertséget és hírnevet. Mindkét szerepválasztás telitalálat volt, hiszen a két fiatalember valójában önmagát adta, az általuk megformált figurában nem volt semmi mesterkéltség. A jó barátság egyik bizonyítéka: Szirtes Ádám Ágnes lányának Soós Imre lett a keresztapja.

A tápiósápi fiúnak a fizikai munka annyira hiányzott, hogy néha hazaszökött Sápra szüleihez dolgozni.

Góz Jóska híres lesz

Szabó Pál „Talpalatnyi föld” c. regénye a belőle készült film révén vált igazán ismertté. A Magyar Parasztpárt filmstúdiója bízta meg Bán Frigyes rendezőt a mű adaptációjával. Bán Frigyes –ki ezért az alkotásáért 1950-ben Kossuth-díjat kapott- először Gábor Miklósra gondolt, kinek nem sokkal korábban mutatták be a „Valahol Európában” c. filmjét. Választása végül azért esett az akkor még másodéves 23 éves főiskolai hallgató Szirtes Ádámra, mert hitelesebb –kinek indíttatása is tükrözi a paraszti életet és világot- és új arcot szeretett volna filmjéhez. „A teljes hitelesség jellemezte alakítását, amely belülről, az emlékezetből jött: saját életéből, szülei és faluja életéből.” Góz Jóska feleségét, Juhos Marikát az akkor már ismert, Szirtes Ádámnál hét évvel idősebb Mészáros Ági alakította. Mészáros Ágival később is több filmben dolgozott együtt.

Mi volt a „Talpalatnyi föld” jelentősége 1948-ban? Ezekben az években a „ki kit győz le” esztendeiben a filmek egy részének direkt politikai motivációja volt. Egyfelől a magyar parasztság két háború közötti keserves életét a városi embereknek is „illett” megismerni, s ebben ez a film –mely a paraszti élet minden keservét és hangulatát bemutatta- nagyszerűen teljesített. Másfelől a parasztság korábbi nyomorúságos életéből való kitörés lehetőségét és szükségességét kellett nyilvánvalóvá tenni.

Annak ellenére, hogy ezt az alkotást minősítik az „első szocialista film”-nek, a mű a mai mércével is magyar filmtörténet jelentős darabjává vált. Szirtes Ádámnak országos hírnevet –s egyfajta skatulyát is- kölcsönzött a film. Tápiósápon felvonulással és nagygyűléssel köszöntötték a falu híressé vált szülöttét, amikor az nem sokkal a bemutató után hazalátogatott.

Színészként Thália templomaiban

Szirtes Ádám 1950-ben szerzett diplomát a főiskolán. Előbb a Honvéd Színház, majd 1952-ben a miskolci színház tagja lett. 1957-ben szerződtette a budapesti Nemzeti Színház, melynek 1973-ig volt tagja. Ezt követőleg a győri Kisfaludy Színház, majd 1976-tól 1985-ig –nyugdíjba vonulásáig- a Kazimir Károly vezette fővárosi Thália Színház művésze volt. Élete hátralévő négy évében is rendszeresen szerepelt filmforgatásokon, tévéfilmekben.

„Ízes beszédmódja, alkata miatt kezdetben munkáshősök, parasztfigurák sorát alakította, később tudatos, eszköztelen, markáns jellemformálása sokféle karakter emlékezetes alakításához vezetett.”

Megformálhatta Zubolyt a Szentivánéji álomban, Tuskó szerepét Shakespeare: Szeget szeggel darabjában, Balgát a Csongor és Tündében, Tiborcot és Petúr bánt a Bánk bánban, Hulla Jánost az Úri muriban, Nagyapót a Kék madárban, Ilmarinent a Kalevalában, a cigányt Szigligeti Ede darabjában, Vonyót Dobozy Imre: Eljött a tavasz c. drámájában, Sámsont a Tigris és Hiénában, Dózsát Sárközi György darabjában, Nagy Dezsőt Örkény Sötét galambjában, Jackó Lászlót Karinthy Ferenc: Házszentelő c. művében, Balogh Antit Sánta Ferenc: Húsz óra c. drámájában, Gavrilát Solohov: Emberi sors c. adaptációjában, Matuzsát Tamási Áron: Ördögölő Józsiás c. darabjában. A Színházi Adattár szerint 1949-től 130 színházi bemutatóban működött közre a művek valamely szerepének megformálásával.

A celluloid szalag is őrzi az emlékét

Szirtes Ádámot elsősorban mint filmszínészt ismerte meg az ország, „Tíz-tizenöt évnek kellett eltelnie, míg a színházzal barátságba kerültem.” – vallotta egy nyilatkozatában.

1948 és 1989 között több mint száz magyar filmben szerepelt. Emlékezetes alakítást nyújtott a az 1948-ban forgatott első filmje, a Talpalatnyi föld után a Szabóné (1949), Kis Katalin házassága (1950), Felszabadult föld (1950), Nyugati övezet (1951), Ütközet békében (1951), Kiskrajcár (1953), Föltámadott a tenger (1953), A város alatt (1953), Simon Menyhért születése (1954), Hintónjáró szerelem (1954), Különös ismertetőjel (1955), Szentjános fejevétele (1966), Az özvegy és a százados (1967), Ünnepnapok (1967), Szevasz, Vera! (1967), …hogy szaladnak a fák (1967), A veréb is madár (1968), Eltávozott nap (1968), Próféta voltál szívem (1968), Pokolrév (1969), Egy őrült éjszaka (1969), A beszélő köntös (1969), Arc (1970), Gázolás (1955), Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) c. alkotásokban.

Emlékezetes volt Soós Imre vetélytársaként a Körhintában (1955), valamint a magyar filmgyártás egyik csúcsát jelentő korszakában a további filmekben: Ünnepi vacsora (1957), Bakaruhában (1957), Égi madár (1958), Razzia (1958), Kölyök (1959), Ház a sziklák alatt (1959), A 39-es dandár (1959), Pár lépés a határ (1959), A megfelelő ember (1960), Virrad (1960), Alázatosan jelentem (1960), Katonazene (1961), Megszállottak (1961), Felmegyek a miniszterhez (1962), Legenda a vonaton (1962), Áprilisi riadó (1962), Hattyúdal (1963), Párbeszéd (1963), Háry János (1965), Húsz óra (1965), Hideg napok (1966), Minden kezdet nehéz (1966), Szerelmi álmok 1-2. (1970), Gyula vitéz télen-nyáron (1970), Egy őrült éjszaka (1970), Utazás a koponyám körül (1970), Mérsékelt égöv (1970), Érik a fény (1970), Macskajáték (1972), Romantika (1972), Kakuk Marci (1973), A szerelem hétköznapjai (1973), Kincskereső kisködmön (1973), Álljon meg a menet! (1973), Csínom Palkó (1973), Árvácska (1975), Legenda a nyúlpaprikásról (1975), Ékezet (19759, Kojak Budapesten (1980), Színes tintákról álmodom (1980), Egymásra nézve (1982), Gyermekrablás a Palánk utcában (1985), Tiszta Amerika (1987), Tüske a köröm alatt (1988), A legényanya (1988), Álombrigád (1989).

„A Simon Menyhért születésében és utána a Körhinta parasztlegényében, a Katonazene tisztiszolgájában, a Hideg napok balga tizedesében aztán megmutatta, hogy első színészi csodája nem a véletlen műve volt. Száznál is több filmben játszott, ezek több mint felében főszerepet, számos tévéjátékban bukkant fel alakja. Ízes beszédmódja, megjelenése szinte predesztinálta arra, hogy a legtöbb paraszt- vagy munkástémájú filmben ő legyen a főhős.”

A tévéfilmek „sztárja”

A televíziózás kezdetén az irodalmi alapanyagból készült művészi sorozatok, egész estét betöltő tévéjátékok valódi műélvezetet jelentettek a nézőnek, akinek a figyelmét kezdetben mindössze egy csatorna választéka kötötte le. Elmondhatjuk, hogy Szirtes Ádám maradandót alkotott ebben a műfajban is, s nem egy közreműködésével született alkotás a televíziózás klasszikusa lett.

Szirtes Ádám tévéfilmjei: Asszony a telepen (1963), Tücsök (1963), Az idegen ember (1964), Rab Ráby (1964), Vizivárosi nyár (1964), Négy lány egy udvarban (1964), Szeptember (1964), A koppányi aga testamentuma (1967), Irány Mexikó! (1968), Bors 1-15. (1968), A holtak visszajárnak (1969), Csak egy telefon (1970), Pillangó (1970), Egy óra múlva itt vagyok (1971-tévésorozat), A fekete város 1-7. (1971), Rózsa Sándor 1-6. (1971), György barát (19729, Oidipusz király (19779, Zokogó Majom 1-5. (19789, Az ünnepelt (1978), Tengerre néző cellák (1978), Az elefánt (19789, A közös bűn (1979), Rab ember fiai (1979), A Sipsirica 1-2. (1980), Családi kör (1980), Wiener Walzer (19809, Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982), Hamlet (1983), Csodatopán (1984), Az eltüsszentett birodalom (19859, Bevégezetlen ragozás (1985), Széchenyi napjai (1985), Dráma a vadászaton (1985), És mégis mozog a föld (1973), Fürdés (1974), Napraforgó (1974), Pocok, az ördögmotoros (1974-tévésorozat), Embersirató (1974), Kisember születik (1975), Party (1977), Máz (1986), Aranyidő (1986), Tűrhető Lajos (1988), A védelemé a szó (1988), Öcsi, a sztár (1988), Erdély aranykora 1-2. (1989).

A Magyar Televízió 1975-ban, 1980-ban, 1988-ban forgatott róla portréfilmet.

„Kislányát zavarta is, hogy apja állandóan rongyokban szerepel, ezért Szirtes 1965-ben, amikor a Háry Jánost forgatták, huszáregyenruhában, csákóval a fején, karddal az oldalán felszállt a buszra, és hazament megmutatni magát a tízéves gyereknek.

Ranódy László tv-játékfilmje, a Kosztolányi műve forgatott Fürdés a példa arra, hogy nemcsak megszokott szerepkörében volt képes nagyszerűt nyújtani, itt egy kishivatalnok rémisztő alakját formálta meg.

Nem ő tehetett róla, hogy ilyen szerepeket kevés rendezőnek volt bátorsága ráosztani. Éppen Ranódy írta róla: „…művész csak az lehet, aki jó és tiszta ember és aki hivatásból végzi a munkáját. Én őt ilyen embernek ismertem meg…”

Szirtes Ádám első „szakmai” elismerése, a Jászai Mari-díj 1955-ben született. Az 1960-ban átadott Balázs Béla-díj filmbéli szerepeinek jutalma volt. Az 1969-ben adományozott SZOT-díj a munkásfigurák megformálásának elismerését jelentette. Érdemes művész 1970-ben, Kiváló művész 1983-ban lett. Viszonylag későn, halála előtt egy évvel, 1988-ban kapta meg a Kossuth-díjat.

Szirtes Ádám 1985-ben történő nyugállományba vonulása után a színpadon már nem szerepelt, ellenben élete utolsó évéig forgatott. Amikor ráért, szigligeti szőlőskertjét művelte.

A szintén művészi pályára lépett lánya, Szirtes Ági édesapja írásaiból egy könyvet állított össze „Életünk, életem!” címmel. Az írásokat Závada Pál rendezte sajtó alá.

Szirtes Ádám sírja a Farkasréti temető 31-1-96 számú parcellájában található. Síremlékét 1992-ben Gábor Éva Mária szobrászművész készítette. Egykori lakóhelyén, a II. ker. Árpád fejedelem útja 20. szám alatt 2013-ban emléktáblát avattak. Az avató beszédet az egykori pályatárs, Törőcsik Mari mondta.

Szirtes Ádám emléke Sülysápon

Tápiósáp, majd Sülysáp mindig is büszke volt híressé vált fiára. A neves színész pl. a színész labdarugókból álló csapatot –melynek a legendás SZÚR-okon maga is sokáig oszlopos tagja volt- is elhozta a sápi pályára. Halála után, a szintén Kossuth-díjas Ági lánya eljött a Wass Albert Művelődési Házba, hogy az édesapja életéről szóló kiállítást megnyissa. 2014-ben, halála 25. évfordulóján Horinka László polgármester vezetésével népes küldöttség kereste fel a művész sírját a Farkasréti temetőben(Látogatás Szirtes Ádám sírjánál , Képek Szirtes Ádám sírjánál ) . Szülőháza udvarán emléktábla hirdeti Szirtes Ádám emlékét.

Basa László