19. alkalommal tartották meg Kossuth Lajos 1848-as toborzó beszéde tiszteletére 2014. szeptember 26-27-én Cegléden a Város Napját, a Kossuth Toborzó Ünnepélyt. A rendezvény fényét emelte az a tény, hogy a település ebben az évben emlékezett meg 1364-ben történt első írásos említése 650. évfordulójáról. Továbbá rangos elismerése Ceglédnek, hogy az ország legnagyobb múlttal rendelkező Kossuth-kultusz hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség listájára. Nagykáta és a Tápió mente lakossága számára fontos város – munkahely, oktatás, egészségügyi ellátás, stb. – ünnepségén a régiót a tápióbicskei hagyományőrző tüzérek és a nagykátai gyermekkorú honvéd hagyományőrzők képviselték.Képek

A húsz éve, az 1994-ben alakult Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat kezdettől fogva szervezi a ceglédi történelmi múlt és a Tápió mente találkozásainak kutatását, az ennek során kialakult hagyományok ápolását. Gyümölcsöző kapcsolatot ápol Cegléd kulturális intézményeivel, rendszeres résztvevője és közreműködője az ott zajló rendezvényeknek. Az első szervezett látogatás már a megalakulásunk évében, 1994 őszén megtörtént, amikor Dinnyés István régész a Kossuth Múzeumban tartott a gyerekeknek előadást az általa szervezett kenderhalmi ásatásról.

A 650. évforduló

„Cegléd népéről első írásos említést I. Lajos király 1364. május 8-án Visegrádon kiadott oklevelében találunk. A király Erzsébet anyakirálynő kérésére felmenti a ceglédi királynői polgárokat és telepeseket (cives et hospes) a vám fizetése alól az egész országban. Ebben az oklevélben királynői polgárként (cives reginales) és királynői telepesként (hospes reginales) megneveztettek a település társadalmának két alaprétegét tették ki. A XIV. század második felében a beköltözők, mint új telepesek kerültek számbavételre. Szeléről Ceglédre való beköltözésről, valamint a vastoroki kun szálláskapitányról azt is tudjuk, hogy a Ceglédre költözött jobbágyait visszavette…”

A Tápió mente határán fekvő Cegléd történelme számos ponton kapcsolódik, fonódik egybe régiónk históriájával. A történelem-és honismeret szakkörként indult közösség ezt a tényt szerette volna működése során több más cél mellett kutatni és ismertetni. Az együttműködő intézmények sorában első helyen kell említeni a Kossuth Múzeumot. A múzeum vezetői és munkatársai, Kocsis Gyula, Dinnyés István, Reznák Erzsébet, Tari Edit nyújtottak nekünk ebben értékes segítséget. Ennek a kapcsolatnak kiemelkedő eseménye volt az 1996-os kenderhalmi kiállításunk, melynek anyagát részben a ceglédi múzeumban találtuk meg. Tari Edit kiállításmegnyitó előadása és nyomtatásban megjelent tanulmányai a későbbi kenderhalmi kutatásaink során jelentettek értékes támpontot. Kenderhalom: Árpád-kori település Nagykáta határában Kenderhalom II.: avagy egy 30 éve történt régészeti feltárás anatómiája Kenderhalom III.: egy közösség, melyet megérintett a hely szelleme

II. Rákóczi Ferenc 1704.áprilisi nagykátai hadiszemléje –melynek az idén volt 310. évfordulója- érintette a fejedelem által Kátára „felrendelt” ceglédi lovas katonákat is. A fejedelmi seregszemle emlékét több tanulmányban dolgoztam fel, s 2004-ben a 300. évfordulón nagyszabású ünnepség keretében emlékeztünk közös történelmünk eme fontos eseményére.

A legintenzívebb kapcsolat és együttműködés 1848-49 és a Kossuth Lajos emléke ápolásában bontakozott ki. A Cegléden megalakult Közép-tiszai hadsereg működésének bemutatását végeztük 2009-ben, tartjuk azt napirenden folyamatosan.

Számos alkalommal szerveztünk Cegléden városnéző sétát, ahol kiemelten a Kossuth-emlékeket és az 1848-as vonatkozású helyeket néztük meg. Több esetben rendeztünk koszorúzást, tisztelgést a Kossuth emlékhelyeken, Perczell Mór szobránál, Földváry Károly sírjánál, Bobory Károly emléktábláinál. Közel tíz éve rendszeres résztvevői és hivatalos közreműködői vagyunk Cegléd Város Napja rendezvényeinek, a Kossuth Toborzó Ünnepélynek. Emlékezés Kossuth toborzójára Cegléden, születésnapjára Tápiószelén A Ceglédi Kossuth Toborzóval kezdték 20. mozgalmi évüket a nagykátai hagyományőrzők Kossuth emléknap és toborzó a nagykátai hagyományőrzők részvételével Kossuth Lajos azt üzente…

A ceglédi Kossuth-kultusz elismerése

„Szeptember 19-én, a kulturális örökség napjainak megnyitóján Budapestem adták át a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe újonnan felkerülő örökségek képviselőinek az elismeréseket. Az ünnepségen jegyzékbe vették a Kossuth-kultusz ceglédi hagyományait is. Az erről szóló iratot a ceglédi delegációt képviselő Reznák Erzsébet, a Kossuth Múzeum igazgatója vette át Hoppál Péter kulturális államtitkártól.(…) Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslata alapján 2014-ben a Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya is felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A döntés az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyásával született meg; a jelöléshez szükséges dokumentációt- több, a hagyományt éltető ceglédi közösség képviseletében- a Kossuth Múzeum készítette el két éve.”

A nagykátai Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat és a ceglédi közösségek kapcsolatában mindenképpen első helyre kívánkozik a Kossuth-kultusz ápolásában végzett tevékenység. A ceglédi Kossuth-emlékápolást mi egyfajta etalonnak tekintettük, s a magunk jóval szerényebb eszközeivel igyekeztünk kivenni a részünket ebből a folyamatból. A nagykátai Kossuth-emlékápolás megalapozása e téren mindenképpen eredményes tettnek minősíthető. A „Kossuth-emlékhely” cím kötelez

A forradalom és szabadságharc vezérének ceglédi kultuszát Bobory Károly indította el, aki 1848. szeptemberében előkészítette Kossuth ceglédi útját, aki kapcsolatban maradt a kormányzóval 1849-et követően is. Az élete utolsó éveit nagykátai plébánosként töltő Bobory emlékét az elmúlt két évtized alatt intenzíven ápolta a csapat. Több publikáció, megemlékezés, sírjának és emlékének gondozása, a ceglédi Bobory-emléktábláknál szervezett tisztelgések jelezték ebben a nemes munkálkodásban való részvételünket. 200 éve született Bobory Károly Számos esetben tettünk látogatást az ország leggazdagabb Kossuth gyűjteményében, s részvételünk a Kossuth-toborzó rendezvényein ugyancsak ennek a folyamatnak a részét képezi.

Őszintén örülünk ceglédi barátaink sikerének, ami mellesleg jelzi számunkra az eddig megtett utunk helyességét. Elért eredményeink látványosabbak lehettek volna a mindenkori önkormányzatunk hathatósabb támogatásával.

A XIX. Kossuth Toborzó

Szeptember 27-én az egész napos szolgálatunk több évforduló jegyében zajlott. Emlékeztünk Kossuth közelmúltban volt születésnapjára, tápiószelei és tápiógyörgyei látogatásunkkal és tisztelgésünkkel a magyar-lengyel barátsági emlékév dátumaira, s nem utolsósorban Kossuth 1848-as toborzó beszédére. „Ráadásként” hajtottunk fejet Cegléden a Dózsa-féle parasztháború 500. évfordulóján. A rendkívül eseménydús nap –a 2014-2015-ös mozgalmi év nyitánya- minden programját megtisztelte jelenlétével Gavlik István, a Kossuth Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke.

Tinka Ádám kat.hő. őrmester segítségével rendeződött sorba a Kossuth-zászlóalj, melynek létszámát három újonc gyarapította. Inges István, Molnár Bence, Kozári Barnabás ezekben a napokban kezdte el próbaévét a zászlóaljban. A sikeres szolgálat eredményeként 2015. április 4-re újoncból teljes jogú katonai hagyományőrzőkké válhatnak. Kívánjuk tehát számukra a próbaév sikerét, mely az alapkiképzés után a ceglédi toborzón való részvétellel kezdődött.

Ebben az évben is együtt vonultunk tápióbicskei, kecskeméti barátainkkal, a két településen működő katonai hagyományőrzők küldöttségével. Kossuth szerepét immáron második éve jelenítette meg Szabó Antal kecskeméti iskolaigazgató, a Magyarország Felfedezői Szövetség titkárságának tagja.

A felvonulás útvonala ezúttal is a Rákóczi úton haladt, hol annak idején Kossuth a vasútállomásról a város központjába érkezett. A megállóknál alaki bemutatót tartottunk, míg a kecskeméti zászlóalj díszsortüzet adott. A hagyományos díszszemlére a városháza előtt került sor. Az ünnepség új helyszínen, a katolikus templom mögötti parkban felállított színpad előtt zajlott. A katonai hagyományőrzők négyszöget formálva hallgatták Kossuth szózatát, a szónokok beszédeit.

Az ebéd elfogyasztása után került sor egy 500 éve zajlott történelmi esemény tiszteletére. Az 1514-es parasztháború egyik fontos emlékhelye Cegléd. A kétalakos szobor előtt díszőrség, katonai tiszteletadásunk zajlott. Ezt követőleg zárt alakzatban elvonultunk a katolikus plébánia épülete elé, ahol Dózsa alvezérének, az akkori ceglédi plébánosnak az emléktáblája található. A „Nagybotú Mészáros Lőrinc” márványtáblája előtt a vásári sokadalomban szorítottunk magunknak helyet a tisztelgésre.

Basa László

IRODALOM

- Cegléd története. Szerk.: Ikvai Nándor. Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982.

- Szellemi Kulturális Örökség a Kossuth-kultusz. Ceglédi Panoráma, 2014. szeptember 26.

- Basa László: 200 éve született Bobory Károly. tapiokultura.hu online újság, 2008. január 3.

- Basa László: A „Kossuth-emlékhely” cím kötelez. tapiokultura.hu online újság, 2008. szeptember 17.

- Basa László: Emlékezés Kossuth toborzójára Cegléden, születésnapjára Tápiószelén. tapiokultura.hu online újság, 2010. szeptember 24.

- Basa László: Kossuth Lajos azt üzente…tapiokultura.hu online újság, 2011. október 3.

- Basa László: Kenderhalom: Árpád-kori település Nagykáta határában. tapiokultura.hu online újság, 2012. május 21.

- Basa László: Kenderhalom II.: avagy egy 30 éve történt régészeti feltárás anatómiája. tapiokultura.hu online újság, 2012. június 9.

- Basa László: Kenderhalom III.: egy közösség, melyet megérintett a hely szelleme. tapiokultura.hu online újság, 2012. augusztus 1.

- Basa László: A Ceglédi Kossuth Toborzóval kezdték 20. mozgalmi évüket a nagykátai hagyományőrzők. tapiokultura.hu online újság, 2012. október 28.

- Basa László: Kossuth emléknap és toborzás a nagykátai hagyományőrzők részvételével. tapiokultura.hu online újság, 2013. október 8.