Kissné Pásztor Éva a szentmártonkátai Szabó Magda Községi Könyvtár és Faluház nyugalmazott vezetője, a Községtörténeti Baráti Kör elnöke. Alábbi felszólalása a sülysápi Wass Albert Művelődési Központban, az I. világháború kitörésének Tápió-vidéki centenáriumi programjait összefoglaló, „Az I. világháború hatása a Tápió-vidékre” című rendezvény keretében megtartott konferencián hangzott el. A konferencián a sülysápi székhelyű Tápió-vidéki helytörténész, érték- és múltrögzítő közösség tagjai vettek részt.

Tisztelt Konferencia! Tisztelt Jelenlévők!

Szentmártonkáta vonatkozásában még nem tudok beszámolni községi ünnepségről, megemlékezésről, sőt még azt sem tudjuk erre mikor lesz lehetőség. Mi ennek az oka?

Községtörténeti Baráti Körünk hónapok óta gyűjti az első világháborús emlékeket, amelyet kiállítás keretében szeretnénk bemutatni a község lakóinak. Úgy terveztük, hogy erre októberben kerül majd sor a könyvtár helyiségében.

Sajnos, váratlan nehézségek támadtak. A könyvtár emeletráépítését csak augusztus végén kezdték el, pont akkor, amikor elkezdődtek a nagy esőzések. A leszedett szigetelések helyét nem megfelelően takarták be, így az alatta lévő könyvtár helyisége teljesen átázott, majd a betonozások után az újabb esőzések miatt a parkettáról vödörben lehetett a vizet kihordani. Jelenleg katasztrofális a könyvtár helyzete, áramtalanítani kellett az épületet, lepotyogott mennyezeti részek, penészfoltok tarkítják a helyiségek belső falát. Így az első világháborús községi megemlékezés és kiállítás megnyitásának időpontját bizonytalan időre el kellett halasztanunk.

Viszont a szentmártonkátai református egyház 2014. július 27-én vasárnap istentisztelet keretében emlékezett meg az első világháborúról és a református áldozatokról. A szószékről a lelkésznő felolvasta mind a 71 református hősi halott nevét. Ezután került sor a koszorúzásra. A templom falán 1932-ben elhelyezett emléktáblánál az áldozatok leszármazottai helyezték el az emlékezés koszorúit.

A „Szentmártonkátai Újságban” minden hónapban írok az első világháborúval kapcsolatban, és legutóbb a katolikus és a református emléktáblán felsorolt hősi halottak nevét is közöltem. Így bízom benne, hogy községünk lakói továbbra is figyelemmel kísérik az első világháborúról szóló megemlékezéseket.

Végül két személyes vonatkozású dolog.

Az én nagyapám, Kele András is részt vett az első világháborúban, majd hadifogságba került, ahonnét több mint 4 év után került haza. Nagyanyám várt rá, így az akkori felfogás szerint vénlányként, 20 évesen ment hozzá férjhez.

Férjem nagymamájának testvére, Rada János az olasz fronton Doberdónál veszett oda 18 éves korában. Sajnos, az erről szóló tábori lelkészi értesítés az idők folyamán elveszett.

Remélem, a sok viszontagság ellenére a mi községünk is méltóképpen fog tudni megemlékezni az első világháborús hőseiről.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Kissné Pásztor Éva