Minden település históriája az ott élők közös kincse, öröksége. Ezt a múltat előbb kutatni, majd a napvilágra került tényeket közkinccsé kell tenni. Az erre épülő emlékápolás, a hagyományőrzés a múlt történelme tanulságait közvetíti értelmi és érzelmi hatásokkal a mai kor emberének. Különösen fontos ez a folyamat akkor, ha a nemzet történelme, jeles alakjának néhány napos jelenléte a települési krónika részét képezi. E téren II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos tápiómenti tartózkodásának feldolgozása, az erre épülő emlékállító és ápoló tevékenység az elmúlt évek során több évszázados mulasztást pótolt. Ebben a nemes misszióban fontos szerepet vállaltak és teljesítettek a nagykátai hagyományőrző csapatok.

Egy nagykátai általános iskolai történelem-és honismeret szakköre 1996-ban felvételt nyert a Magyarország Felfedezői Szövetség országos gyermekszervezetbe. A hagyományőrző csapattá alakult közösségnek szokás szerint nevet kellett választania. A szakkör ekkor már évek óta dolgozott azon, hogy a város vezetése, közvéleménye elfogadja Kossuth Lajos 1849-ben történt látogatásának dokumentumokkal is bizonyított tényét. Ennek a „küzdelemnek” adott egyfajta legalitást a névfelvétel, hiszen elmondhatták, hogy a névadó emlékének az ápolása minden közösség erkölcsi kötelessége.

KÉPEK

Időközben kiderült, hogy a „felfedezők” körében is fontos helyet foglal el 1848 és Kossuth kultuszának gondozása. E téren a gyermekszövetségen belül csakhamar a nagykátai csapat az emlékápolás élvonalába került. 1996-ban, a Tápió mentén elsőként, a csapat belépett a Kossuth Szövetségbe, a nagy magyar történelmi személyiség emlékápolását országos szinten szervező és koordináló civil szervezetbe. A csapatnak itt (is) végzett eredményes munkája járult hozzá ahhoz, hogy 2000. április 8-án Szentmártonkátán megalakuljon a Kossuth Szövetség Tápiómenti Régiója.

„A megalakuló Tápiómenti Régiótól alapvetően a Kossuth és a szabadságharc, a Kossuth és kora, a XIX. század történéseinek, jeles személyiségeinek összehangoltabb emlékápolását várják, mely tevékenységet a Kossuth Szövetség tagszervezeteként végzik.”

Az alapító oklevelet elsőként és a hagyományőrzők közül nagykátai Földváry és Kossuth csapatok vezetői írták alá. A Kossuth-csapat nem sokkal ezt követően alapító egyesülete lett a Magyar Hagyományőr Világszövetségnek, s így az ezredfordulótól már három országos civil szervezet Kossuth-emlékápolásban megnyilvánuló, egymással kapcsolatban álló tevékenységét is segíteni tudta.

Az emlékápolásnak vannak évente ismétlődő hagyományos elemei: ilyen a szövetségi zarándokút, a Kossuth-zászlóalj megalakulása, a tavaszi emlékhadjáratokban való részvétel, a Kossuth-toborzó a tápiómenti települések 48-as és Kossuth emlékét gondozó rendezvényein való részvétel, aktuális évforduló során megemlékezés Kossuth kortársáról, kerékpáros emléktúrák, többnapos autóbuszos expedíciók, pályázatokon való részvételek, stb. Mindemellett kiegészülve a három országos szervezet programjain való részvétellel, ez szinte már önmagában kitölti egy gyermekközösség működési kereteit.

Függetlenül az országos trendtől és politikai hangulattól, a csapat úgy gondolta, hogy névadója emlékét annak 0-ra és 5-re végződő születési évfordulója esztendejében maga szervezte Kossuth-emlékév keretében kívánja kiemelten szolgálni. Így eddig 1997-ben, 2002-ben, 2007-ben, 2012-ben szervezett a csapat emlékévet. Hasonló volt ebben a körben 1848/49 150. évfordulója, amikor a „Kossuth Lajos azt üzente…” országos mozgalom biztosított az átlagosnál eredményesebb lehetőséget a cselekvő ismeretszerzésre, az emlékezésre.

A IV. Kossuth-emlékév számunkra 2012. március 10-én kezdődött. Ezen a napon a két nagykátai csapat –szülőkkel és diákokkal- több mint 30 tagja vett részt a Magyarország Felfedezői Szövetségnek a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben megrendezett zarándokútján. A szövetségi rendezvény előtt sikerült kinyittatni a Kossuth-mauzóleum ajtaját, ahol a csapatok katonai hagyományőrzői díszőrséget állhattak Kossuth jelképes szarkofágja mellett.

A mauzóleum mellvédjén hirdettük meg a 24. Tavaszi Emlékhadjárat gyermekprogramját, bontottuk ki a Kossuth-zászlóalj egy éve összecsavart lobogóját, A temetőben Kossuth munkatársai és kortársai közül ez évben Karsa Ferenc, Klapka György, Görgei Artúr, Than Károly, a Petőfi-család, Mátray Gábor, Horváth Mihály sírjánál szerveztünk katonai tiszteletadást.

A Kossuth-emlékévre való tekintettel döntöttünk úgy , –annak ellenére, hogy a csapatot kollektív fellépésre a városvezetés részéről senki sem kérte- hogy a március 15-iki nemzeti ünnepen mindkét csapatból összeállított Kossuth-zászlóalj a nagykátai ünnepségen jelen lesz. A fellépést több alkalommal tartott kiképzés előzte meg, ugyanis a zászlóalj bázisát alkotó Kossuth-csapat próbaidős újoncokból állott. Az ünnepség előtti díszőrség az 1897-ben avatott emlékműnél, a koszorúzás során biztosított sorfal, az egység általános katonai alakisága és fegyelme jó benyomást keltett a város ünneplő közönségében. A 19. tavasz a történelemre emlékezés jegyében… – avagy így ünnepelték az 1848-as forradalom 164. évfordulóját a nagykátai gyermekkorú hagyományőrzők

Az emlékév egyik legfontosabb szakasza a 24. Tavaszi Emlékhadjáratban való részvételünk volt. Az első bevetésre az április 2-iki boldogi csatabemutatóban került sor, a csapat újoncai ekkor vehettek részt először csataimitációban. Gyerekek a hadjáratban Az április 3-iki jászsági nap során Kossuth-toborzót tartottunk Jászdózsán és Jászjákóhalmán. Az itt besorozott jászsági népfelkelőkből hoztuk létre a tavalyi kísérleti év után második alkalommal a 65. Jászkun honvédzászlóaljat. A jászkun honvédek utódai ismét a hadjáratban Mindkét településen Szabó Antal kecskeméti iskolaigazgató, hagyományőrző csapatvezető jelenítette meg a toborzó beszédet tartó Kossuth Lajos alakját. Három napig a vendégünk volt 15 kecskeméti honvéd katonai hagyományőrző, akik így az emlékévnek is cselekvő részesei lehettek. „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját…” E napon elkísérte a hagyományőrzőket Rakó József, a Magyarország Felfedezői Szövetség elnöke.

A Kossuth-toborzó során berukkolt népfelkelőkkel kiegészülve érkeztünk a koradélutáni órákban a Jászság fővárosába, Jászberénybe. Ez a nap arra emlékeztette a Kossuth-barátokat, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke 1849. április 3-5. között Jászberényben tartózkodott. Egykori szállása, a Jászkun Kerületek székháza falán 1999-ben avatott nagyméretű domborműves emléktábla előtt a zászlóalj katonai tiszteletadást mutatott be.

Április 4-én a város vezetésének felkérése alapján rendeztük meg hagyományos ünnepségünket a volt Keglevich-kastély falán elhelyezett emléktábla előtt. Az adott különlegességet ennek az ünnepségnek, hogy azon jelen volt a magyar kormány két tagja: Czervan György és Simicskó István államtitkárok személyében. A bemutatkozás, a megemlékező beszéd és a koszorúzás után a zászlóalj díszmenetben vonult el az elnökség és az emléktábla előtt. A Tápió partján megtartott hadijátékban egy 150 főből, öt település egyenruhás katonai hagyományőrzőiből álló hadosztály sorakozott fel a III. hadtest jobboldalán.

Április 5-én a hadjárat Kossuth-emléknapja volt. Emléknapnak nevezzük azt a napot, amikor több helyszínen zajló, Kossuth személyét mindenhol középpontba állító rendezvénysorozat zajlik. Ezen a napon a hadjárat gyalogos és lovas egységei Nagykátától Isaszegig követték Kossuth által 1849. április 5-7. között bejárt útvonalat. E napon a hadjárat gyalogos egységeinél tartózkodott Gavlik István, a Kossuth Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke.

Szentmártonkátán először a református iskolától a Tűzoltó utca végén levő, Kossuth egykori szállását, a valamikori Battha-kúria helyét jelölő emléktáblához vonultunk. Szentmártonkáta 10. alkalommal vesz részt a hadjáratban. Erre emlékezve tisztelegtünk az indításnál közreműködő, a közelmúltban elhunyt egykori szentmártoni polgármester, Karai Istvánnak a községháza aulájában felállított mellszobránál. Sor került közreműködésünkkel Kossuth kormánybiztosa, Battha Sámuel emlékművének megkoszorúzására is. Szentmártonkátán is elhangzott a Kossuth-toborzó Szabó Antal igazgató úr előadásában.

Kókán a Margit-hegyen, Kossuth és Görgei 1849. április 6-iki találkozása helyszínén megtartott ünnepségen vettek részt a katonai hagyományőrzők. Kókai diákok kis játéka a kókai korsó történetét jelenítette meg. Az eredeti korsóval a Kossuth Falumúzeumban találkoztunk. Az emléknap harmadik állomásán, Dányon –hol Kossuth április 7-én járt- a fúvószenekar pattogó ritmusára vonultunk be az ünnepség helyszínére.

Április 6-án ott voltunk Isaszegen a hadijátékban. Április 7-én a szabadságharc legfiatalabb honvédjére, a 12 éves korában a tápióbicskei ütközetben hősi halált halt Szabó Jóskára emlékeztünk. A Szabó József Emléknapon –mint a hadjárat hivatalos programján- tettek szövetségi fogadalmat a kátai hagyományőrzők, majd felkeresték a tápióbicskei ütközet emlékhelyeit. A történelmi fahídnál egy rögtönzött hídi-csatára is sor került. A legfiatalabb honvéd Május 19-én zajlott a hadjárat záró rendezvénye. Erre a napra külön autóbusszal utaztunk fel a Budai Várba. A napot a Magyar Honvédelem Napja tiszteletére rendkívül tartalmasan szerveztük meg. A Hadtörténeti Múzeum díszudvarán sor került a magyar katonahősök –közötte 1848 neves és névtelen katonái- emlékére állított márványtáblák előtti tisztelgésre. A hadjárati program részeként mi képviseltük a katonai hagyományőrző csapatokat a Dísz téri honvédemlékműnél, illetve Görgei lovasszobránál szervezett koszorúzási ünnepségen.

A felfedezők ezen a napon a Déli-rondella tövénél levő kopjafánál, a szabadságharc gyermekhőseinek emlékművénél tartották hagyományos „Fel, Budára!” várfelderítő játékuk eredményhirdetését. Ezen az ünnepségen tettek katonai hagyományőrző fogadalmat a nagykátai gyermekhonvédek. Fogadalmukra emlékezteti őket az akkor átvett kitüntetés, a „Kossuth regiment” és a „Damjanich zászlóalj” cím kitűzője. Hazafelé Gyömrőn az ország egyik legrégebbi Kossuth-szobránál készült róluk csoportkép. A Kossuth regiment és a Damjanich zászlóalj kiskatonái a Budai Várban 2012. augusztus 31-én elhunyt Tóth József nyugállományú tanár, a kókai Kossuth Falumúzeum létrehozója. A kókai Kossuth-kultusz meghatározó alakjának az emlékét többek között a tapiokultura.hu-n közölt írásom is őrzi. In memoriam Tóth József (1930 – 2012)

A nagykátai hagyományőrzők szeptember 22-én szervezték második Kossuth-emléknapjukat. Első helyszínként Tápiószelén a Kossuth rendeletével létrehozott Közép-Tiszai Hadsereg főhadiszállását jelölő emlékoszlopot koszorúztuk meg. Kossuth-emléknap Tápiószelén Hatodik alkalommal vettünk részt a Ceglédi Kossuth Toborzó felvonulásán. A menet első ízben haladt Kossuth eredeti, 1848-as bevonulási útvonalán. A nagykátai hagyományőrzők vezették a katonai hagyományőrzők menetét. A ceglédi programnak része volt –elsősorban a sok új hagyományőrzőre való tekintettel- a Kossuth Múzeum megtekintése is. A Ceglédi Kossuth Toborzóval kezdték 20. mozgalmi évüket a nagykátai hagyományőrzők

Az emléknap harmadik helyszínén, Tápiószentmártonban tartottunk koszorúzási ünnepséget a régió első Kossuth-szobránál. A negyedik helyszínen, a tápióbicskei csatatéren levő honvédemlékműnél a hősök emléke előtt hajtottunk fejet. Nagykátai hagyományőrzők látogatásai az aranyszarvas földjén, Tápiószentmártonban Szeptemberben jelent meg a tápiómenti helytörténészek új folyóiratának, a Thapeu-nak az első száma. Ebbe a lapba kívánkozott az emlékév kapcsán a Kossuth tápiómenti kapcsolatait, látogatását, emlékének ápolását összefoglaló írásom. Egy új honismereti, kulturális folyóirat, a THAPEU első száma Részben ezt a témát dolgozta fel a szentmártonkátai könyvtárban megtartott vetítettképes előadásom is. Október 5-én este az aradi vértanúk emlékére szervezett városi koszorúzáson teljesített szolgálatot a Kossuth-zászlóalj.

A halottak napi katonai tiszteletadásra került sor hagyományosan Bobory Károly, Pilaszanovich Béla, Clementisz Gábor, Keglevich Gábor sírjánál. A felsorolt személyek életük valamely szakaszában kapcsolatban állottak Kossuth Lajossal. Díszőrség állt ezen a napon a hadikórházban elhunyt honvédek neveit tartalmazó emlékműnél is. Közismert, hogy Kossuth 1849. április 5-én látogatta meg a nagykátai Keglevich-kastélyban kialakított hadikórházat, próbálta meg enyhíteni az ott szenvedők fájdalmát. A hagyományőrző gyerekek a temetőben November 8-án történt az emlékév zárása. A nap programjaként elsőként egy Kossuth-toborzó próba megrendezésére került sor. A kétfős csapatok először egy 20 kérdésből álló feladatlapot töltöttek ki, majd végigjárták a város Kossuth-emlékhelyeit. A gyakorlati feladatnak része volt az emlékműveken levő vésetek alapján történő szövegkiegészítés, a könyvtárban Kossuthnak Nagykátán írott leveleinek felkutatása, Kossuthtal kapcsolatban álló személyek sírján a megadott azonosító szó vagy szám megkeresése. A próba követelményeit mindenki teljesítette. Legjobb eredményt a pontszámok alapján Fodor Balázs, Molnár Péter, Szeleczki Bence, Molnár Balázs, Sós Sándor Bence, Smid Benedek, Czető Bálint, Szécsényi Bálint, Kovács Károly István, Molnár Attila érték el. Délután négy órára minden csapat visszaérkezett a bázisra, s kezdetét vehette a záróünnepség.

Tóth Péter Kossuthnak a hadjárat során elmondott toborzó beszédét mondta el. Illés Zsuzsanna csapatvezető felolvasta Rakó Józsefnek erre az alkalomra írott levelét:

„Kedves Nagykátai Hagyományőrzők !

Köszöntelek benneteket abból az alkalomból, hogy eredményes és látványos rendezvényekkel kezdtétek el a 20 mozgalmi éveteket. Abból az alkalomból küldöm üzenetemet, hogy 2012. november 8-án egy Kossuth-toborzó próba megrendezésével egy sikeres Kossuth-emlékévet zártatok.

Amikor megalakult szövetségünk, példaképeinknek választottuk II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost. Szövetségi zászlónkat a magyar történelem két nagy alakjának szülőhelyén, Borsiban és Monokon avattuk fel.

Indulónknak a Kossuth-nótát fogadtuk. Azért is közel áll hozzánk ez a dal, mert a szabadságharc gyermekhősei is énekelték. A szövetség rangos próbája a Kossuth-tiszti próba, s ezen kívül több kitüntetésünk viseli a magyarok Mózesének a nevét.

A nagykátai hagyományőrző csapatok tovább gazdagították a Kossuth hagyományainkat, kiterjesztették azt a Tápió mentére, szervezői a Kossuth Lajos mauzóleumától induló szövetségi zarándokútnak, résztvevői a Fel, Budára ! várfelderítő játéknak. Eredményesen látják el az emlékápolásban a Kossuth Szövetséggel és a Magyar Hagyományőr Világszövetséggel történő összekötői, koordinálói feladatokat.

Ahol a nagykátai katonai hagyományőrzők megjelennek, a gyerekek és felnőttek megbecsüléssel, elismeréssel tekintenek rátok, a gyerekek csodálattal és egy kicsit irigykedve. Ezt láttam április 3-án, amikor a 24. Tavaszi Emlékhadjárat során veletek együtt jártam végig a Kossuth-toborzó állomásait Jászdózsától Jászberényig. Örülök, hogy ebben a szép, nemes és látványos akcióban társaitokul szegődtek a kecskeméti hagyományőrzők is.

A szövetség is megbecsüléssel értékeli munkátokat, vezetőiteknek megköszönöm áldásos munkáját.

Budapest, 2012. november 7.

Rakó József, a szövetség elnöke”

Mint a Kossuth-csapat vezetőjének, nekem illett értékelnem a IV. Kossuth-emlékév mérlegét. Elmondtam, hogy 2012-ben 14 településen fellépve működtünk közre Kossuth Lajos emlékének ápolásában. Ezt a tevékenységet partner szervezeteink is nagyra értékelték, így nyilatkozott erről Gavlik István, Rakó József, Fülöp Tibor.

A próbajelvények –melyek a kecskeméti hagyományőrző csapat ajándékai- átadásával 2012. november 8-án ünnepélyesen bezártuk a IV. Kossuth-emlékévet.

A Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat emlékőrző tevékenységéről találhatók írások, képek a csapat honlapján: www.kossuth94.5mp.eu jelzeten a „Kossuth emlékápolás” menüponton.