„Azért vagyunk a világon,

Hogy valahol otthon legyünk benne.”

Basa László

Rákóczi örökségúton. Basa László beszámolója

2003-ban kezdõdött a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc-szabadságharc 300. évfordulóinak a 2011-ig tartó ünnepségsorozata. Ennek a folyamatnak térségünkben a nyitó állomása 2004-ben volt: ekkor volt ugyanis a nagyságos fejedelem  Tápió mentére érkezésének 300. évfordulója.

1917-ben törvényt hoztak eleink arról, hogy május utolsó vasárnapján minden magyar település hajtson fejet az elesett katona hõsök emléke elõtt. Az akkor már harmadik éve tartó elsõ világháború áldozatait gyászolta az ország. Ezen a napon azonban nem csak rájuk, de minden, a hazájáért harcoló katonára emlékezünk.
A Nagykátai Honvédtüzér Hagyományõrzõ Alapítvány szervezésében június elsején emlékeztünk a magyar történelem katonahõseire, áldozataira. A nap jelentõségérõl, az utódok emléke elõtti tiszteletadás fontosságáról már írtunk néhány sort az esemény beharangozásakor.
A Tápió-vidék katonáira is emlékeznek a május 9-én Lengyelországba induló nagykátai katonai hagyományõrzõk. Az eredetileg az 1848-49-es szabadságharc tápióbicskei csatájának emlékére szervezõdõ csapat már az I. és II. világháború magyar egyenruházatát és fegyverzetét is beszerezte.