A Jászság a Tápió mentével határos, markáns, önálló arculattal bíró földrajzi, néprajzi és történeti térség. A kapcsolat a két régió között igen szoros, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy szokásaiban, hagyományrendszerében elsősorban a Jászság az, mely országos viszonylatban mutat példát, mely minden mai identitását erősítő rendezvényét a történelmi múltból gyökerezteti. Mi sem támasztja jobban alá ezt a megállapítást, mint hogy 2014. február 4-én az Országgyűlés május 6-át a jászkun hármaskerület önmegváltásának emléknapjává nyilvánította. Ez a határozat –melynek kivonatát  Kövér László, az Országgyűlés elnöke a világtalálkozón adta át a jászok összejövetele soros házigazdájának- annak állít emléket, hogy 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia a redemptio okmányát. Képek

A szentlőrinckátai Lackovics-szoborral az egész Tápió-vidék gazdagodott - írtuk tegnap. Most, mikor ismételten a település hivatalos facebook oldaláról kölcsönzök egy képet a tapiokultura.hu-ra, kicsit polemizálok a történelmi személyiség nevének "cs"-jével. Én még így, Laczkovics Jánosként tanultam meg a Vérmezőn 1795-ben kivégzett testőr-huszárkapitány nevét.
De:(Folytatás a "Bővebbenben")

A 220 éve született dr. Szelényi Lajos (1794-1888) sokoldalú egyénisége volt a magyar történelem és kultúrtörténet históriájának, számos fejezetében szerepelt, mint a tudományt háttérből anyagilag, alapítványaival gyarapító mecénás. A tápiószelei temetőben nyugvó „orvostudor” 1885-ben kelt végrendelete alapozta meg a világhírű szelei agrobotanikai kutatóintézet későbbi létrehozását. Régiónk kultúrtörténetében kétségtelenül elsősorban ez a tette biztosította számára az utókor részéről megnyilvánuló maradandóságot, ugyanakkor kevesebben tudják, hogy adományaival sokat tett a tudomány más területeinek a  fejlesztéséért. Képek

 

Az első világháború kitörésének 100. évfordulója és a pándi hősi halottak emlékére a pándi Tájház csapata és dalárdája  július 27-én megrendezte az I. Pándi Katonadal találkozót, amelyen a helyiek mellett gombai, vasadi, tápiósági dalárdák, énekkarok vettek részt.  A program tíz órakor Istentisztelettel kezdődött a református templomban, majd a szoborkertben a világháborús hősök emlékművénél tartott megemlékezés és koszorúzás következett a nagykátai hagyományőrzők díszőrségével és díszlövésével. Ezután a dalárdák a katonák felvezetésével a községek zászlói alatt nótaszóval átvonultak a tájházba, ahol ebédet és frissítő fröccsöket vehettek magukhoz. A tájház színpadán egymást követték a szóló- és kórus előadások, majd a végén egy spontán közös éneklésre került sor.
Köszönjük vendégeinknek a szép műsorokat és a méltó megemlékezést!Hugyák Csaba képei

 

 

Az elmúlt hetek során számos, rendkívül izgalmas dokumentumot volt szerencsém megvizsgálni. Kezembe kerültek több, mint egy évszázada született iratok, egy és többoldalú nyomtatványok, kézzel írott magánlevelezések, különböző okmányok, jegyzetek és még hosszan-hosszan lehetne bővíteni a sort. Azonban ha a történész ezen dokumentumokat vizsgálja, sokszor arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy mire íródtak.

Tapasztalataim alapján úgy tűnik, hogy nem csupán a magánszemélyeknek okozott problémát a tiszta papír beszerzése, hanem igen sok esetben a hivatalok is annak hiányával küzdöttek. Ennek következtében a régebbi, fel nem használt nyomtatványok felhasználásra kerültek az ügyintézés érdekében, akár kis szeletekben, akár egészben. Ugyanez igaz más, leginkább a magánszemélyek iratai között előforduló reklámanyagokra is.

Ebben a cikkben néhány érdekes példát szeretnék bemutatni. A kiválasztáskor arra törekedtem, hogy a hátoldalon található információk egyértelműen olvashatóak legyenek, valamint, hogy lehetőség szerint egészben láthassa őket a Kedves Olvasó. Természetesen jeleztem, hogy milyen iratok papírra vetésére használták a bemutatott anyagokat.Képek