Nyomtatás
Kategória: Uncategorised

zarandokok.JPG

Basa László:A nagykátai hagyományőrzők nemzeti ünnepe
„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,/ Csak elfajult kor hős elődöket;/ A lelkes eljár ősei sírlakához,/ S gyújt régi fénynél új szövetneket./ S ha a jelennek halványul sugára:/ A régi fény ragyogjon fel honára!/

            Garay János sokat idézett verssoraival tudom leginkább kifejezni a Magyarország Felfedezői Szövetség, a nagykátai hagyományőrzők szokásos március 15-ike táján sorra kerülő nemzeti zarándokútjának a lényegét. KÉPEK

Az évnyitó szövetségi rendezvény keretében március 15-ét megelőző hétvégén keresik fel a felfedező csapatok képviselői a Fiumei úti Nemzeti Sírkertet, hogy ott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jeles személyiségeinek végső nyughelyénél hajtsanak fejet példaképeik, a történelmet alakító nagyjaink emléke előtt. Így volt ez 2015-ben is, ahol ez esetben is a két nagykátai hagyományőrző csapat küldöttsége volt a tisztelgés legnagyobb létszámú, s egyben legaktívabb közössége.

A Szózat költőjének sírjánál

            A nagykátai Bede Molnár Mihály- és a Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat több mint egy évtizede már, hogy közösen keresi fel a nemzeti sírkertet. A „kötelező” helyszínek, a gyermekszövetség hagyományos emlékhelyei mellett minden évben amolyan ráadásként az abban az évben kerek évfordulós személyiségek sírját is felkeressük. Ebben az évben a Szózat költőjének, Vörösmarty Mihálynak (1800-1855) születése 215., halálának 160. évfordulója jelentette ezt a „ráadást”.

            Vörösmarty tápiómenti kötődése: többször volt Fáy András vendége Gombán, illetve járt a Vachott testvérek tápiósápi kastélyában. A 2015. március 14-én történt zarándokút első tisztelgését a költő síremlékénél tartottuk. 1855-ben Vörösmarty Mihály volt az akkor hat éve megnyílt Kerepesi temető első jelentős halottja, az ő temetése jelentette a történészek szerint az „áttörést”, s ennek nyomán lett egyre inkább elfogadott az új sírkert.

Ünnepség az ország legnagyobb síremlékénél

            A mindenkori szövetségi zarándokút a Kossuth-mauzóleumnál kezdődik. A gyermekszövetség egyetlen Kossuth nevét viselő csapata Nagykátán működik, s ebből fakadóan természetes, hogy az első megemlékezés joga őket illeti. A korabeli honvédruhában érkező kátai hagyományőrzők díszszakasza a mauzóleum mellvédjén sorakozott fel, középen a történelmi ereklyeként számontartott Pilaszanovich-zászlóval.

            A köszöntés és a méltatás feladatát a Kossuth-csapat vezetője, majd a szövetség alapító elnöke, Rakó József látta el. A Kossuth személyének szóló katonai tiszteletadás után került sor a Kossuth-zászlóalj idei zászlóbontására. A szövetség katonai hagyományőrző zászlóaljának a két nagykátai csapat képezi a törzsét, s bármikor csatlakozhatnak hozzájuk népfelkelőként, honvédként, diáktüzérként, nemzetőrként más csapatok tagjai. Az ünnepélyes zászlóbontásra többnyire a Kossuth-mauzóleum mellvédjén kerül sor március 15-e előnapján, s a csapatzászló ugyancsak ünnepélyes bevonása október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján történik. A két dátum, a kezdet és a vég nem véletlen, jelképezi, hogy a zászlóalj az 1848-49-es forradalom minden évfordulóján hajlandó a hősök helytállása és emléke előtt tisztelegni, az emlékápolás különféle rendezvényein –hadijáték, felvonulás, koszorúzás, katonai tiszteletadás, stb.- közreműködni.

            A zászlóbontó személye is jelkép, elismerése mindazon segítségnek, melyet a zászlóbontó a zászlóalj korábbi működése során nyújtott. Ebben az évben Szabó Antal kecskeméti iskolaigazgatót érte a megtiszteltetés, aki diákjaival pár éve maga is a zászlóaljjal együtt járta a tavaszi hadjárat során a történelmi harcmezőket. A kibontott csapatzászlót tőle az egység parancsnoka vette át, s tett ígéretet arra, hogy nem hoznak szégyent a katonai hűség és becsület jelképére.

Száz éve halt meg Karsa Ferenc

            A szabadságharc legfiatalabb katonája, a 12 éves korában Tápióbicskénél hősi halált halt Szabó Jóska az akkor még őrmester Karsa Ferenc legénye, tisztiszolgája volt. Az egykori sárospataki diák Kassán lett az 52. honvéd zászlóalj katonája. Őrmester, majd hadnagy, Görgei futártisztjének naplóját Rakó József találta meg, s Bona István történész segítségével nyomtatásban is megjelentette. Ebben a naplóban olvashatjuk a tápióbicskei ütközet egyik leghitelesebb, legrészletesebb felidézését. A napló más események, a szabadságharc hétköznapjainak, csatáinak leírása mellett a harcokban résztvevő gyermekkorú katonákról tartalmaz még számunkra fontos említést és adatokat.

            A krónikás hadnagy földi maradványait Rakó József kezdeményezésére helyezték el a Kossuth-mauzóleum mögötti területen. Karsa Ferenc síremléke kopjafáját 1989-ben egy újpesti iskola –ma Károly Róbert nevét viselő oktatási intézmény- állította. Az 1989 szeptemberében alakult gyermekszövetség egyik első emlékjele lett a szerény kopjafa, melyet másodikként keresnek fel minden évben a zarándokút résztvevői.

            Karsa Ferenc halálának centenáriumán az újpesti iskola virágokat ültetett a hantra, koszorút helyezett a kopjafára. A pár perccel ezelőtt zászlót bontott Kossuth-zászlóalj katonai tiszteletadása után az idei zarándokút emléke, egy nemzetiszín szalag fonta körül a sírjelet.

Tisztelgés a magyar-lengyel barátság előtt

            Karsa Ferenc kopjafájától alig pár méterre található Mieczyslaw Voroniecki (1825-1849) alezredesnek, a magyar-lengyel katonabarátság hősének és mártírjának obeliszket formáló síremléke. A szövetség kezdettől fogva ápolja, gondozza a magyar-lengyel barátságot, melynek legaktívabb és legsokoldalúbb közreműködője a Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat.

            Voroniecki 1849 júliusában több napig volt a Közép-tiszai hadsereg kötelékében Tápiószele vendége. A szőregi csatában osztrák fogságba került lengyel hőst a császáriak 1949. október 20-án kivégezték.

Egy évvel korábban, 2014-ben itt kezdtük a magyar-lengyel barátsági emlékévünket, s 2015-ben pedig a lengyel hős születésének 190. évfordulója indokolja, hogy a megismételt katonai tiszteletadást elvégezzük. Az emlékév eredményeiről, a felkeresett lengyel emlékhelyekről, a megszervezett koszorúzásokról és tisztelgésekről a közelmúltban történt zárás kapcsán számoltam be a szövetség vezetőinek. Az emlékév programjaiban átlagon felüli aktivitást nyújtó Csubra Szebasztián kat.hő. őrvezetőnek Szabó Antal igazgató úr jutalomkönyvet adott át.

A tavaszi hadjárat stratégája, Komárom hős védője volt

            Klapka György (1820-1892) sírját sorrendben a zarándokút negyedik állomásaként kerestük fel az impozáns Deák-mauzóleum közelében. Születésének 195. évfordulója alkalmából állt díszőrség a síremlékhez, s hajtott végre katonai tiszteletadást a Kossuth-zászlóalj két katonája.

            Klapka ezredes a tavaszi hadjárat tervének a kidolgozója, az I. hadtest parancsnoka volt. Az ő katonái kezdték meg a tápióbicskei ütközetet, melyben a későbbi tábornok bizony elkövetett egy súlyos hibát. A bicskei fiaskóról, katonáinak megfutamodásáról, a csata hevében történő eltévedéséről szégyenkezve írt emlékirataiban. A csatanyitó I. zászlóalj sok katonája nyugszik a nagykátai temetőben. Az ő katonája volt Komáromban a nagykátai születésű Bede Molnár Mihály huszár, akinek az volt az utolsó kérése, hogy bajtársai között kíván nyugodni a nagykátai temetőben.

A híres tudós Bem apó diáktüzére volt

            A szövetségi zarándokút egyetlen gyermekhősének sírja Than Károly (1834-1908) vegyésztudós végső nyughelye volt. A tudományokban maradandót alkotó fiatalabb Than-testvér- bátyja a tápióbicskei ütközetről két festményt is készítő Than Mór festőművész volt- a szabadságharc idején Erdélyben Bem József seregében volt 15 évesen diáktüzér.

            Than Károly tetteit, emlékét a gyömrői hagyományőrzők idézték meg rögtönzött kis műsorukban. Jutalmul a gyermekhős leszármazójától, Than Emőkétől Than Károly arcképével díszített kitűzőt, „Than Károly Emlékjelet” vehettek át.

A fővezér szerény sírja

            A Nemzeti Sírkert főútján található árkádos síremlékek jobb oldali sorának legszélén található egy meglehetősen szerény kovácsoltvas kereszt. A kereszt alatt nyugszik a szabadságharc legtehetségesebb, legtöbb katonai sikert elért fővezére: Görgei Artúr (1818-1916). A tábornoknak jövőre lesz halálának 100., három év múlva születésének 200. évfordulója. Függetlenül attól, hogy az idén nem volt kerek dátuma, emlékét minden évben megidézzük.

A Kossuth-zászlóalj ebben az évben is társrendezője, résztvevője lesz a tavaszi emlékhadjáratnak, s az egység katonáinak tisztelgése mintegy jelezte: a hadjárat alatt a magyar seregek fővezére az a Görgei Artúr volt, akinek meghatározó szerepe volt a hadisikerek elérésében. Előzetes tisztelgésünk sírjánál –Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénye- az emlékhadjárat résztvevőinek nevében is történt.

            Balázs György és Szabó Antal csapatvezetők dokumentumok, idézetek segítségével rajzolták meg Görgei alakját. A két rövid méltatás ebben az évben a tudóst és a szabadságharc gyermekkatonáinak a pártfogóját állította elénk.

            Rakó József szövetségi elnök a Kossuth-zászlóalj három katonájának „A hazáért. Görgei Artúr emlékére” kitüntetést adományozott. Az elismerést a katonáknál hivatalos „A hazámat szolgálom !”-mal vette át Smid Benedek kat.hő. tizedes, Czető Bálint kat.hő. őrvezető, Kármán Bálint kat.hő. honvéd.

A Petőfi család nyughelyénél

            A 2015-ös zarándokút utolsó előtti főhajtása a Petőfi család tagjainak a végső nyughelyénél volt. A költő szellemét a gyömrői csapat tagjai idézték meg. A katonai tiszteletadás többek között Petőfi Sándor (1823-1849) őrnagynak és Petőfi István (1825-1880) századosnak is szólt. Számunkra ez esetben „István öcsém” rendelkezett tápiómenti kötődéssel. A 190 éve született, 135 éve elhunyt Petőfi százados rangját a tápióbicskei ütközetben való hősies helytállása elismeréseként kapta. Rá is érvényes tehát a velünk hozott, s minden egyes emlékhelyen meghajtott Pilaszanovich-zászló felirata: „A tápióbicskei csata hőseinek emlékére”.

Az első miniszterelnök

            Ebben az évben egy helyszínnel bővült a megtisztelt 48-as történelmi személyiségek köre: az első felelős magyar minisztérium elnökének, gróf Batthyány Lajosnak (1807-1849) a mauzóleumánál ért véget a zarándokút. A rövid méltató beszéd után a mauzóleum lépcsősorán elkészült a zarándokút résztvevőinek csoportképe. Köszönjük Smid Tibornak a nagyszerűen sikerült felvételeket.

            A nagykátai hagyományőrzők barátaikkal, a Magyarország Felfedezői Szövetség kecskeméti, gyömrői, gyöngyösi-abasári csapataival egy nappal az országos ünnepség előtt a maguk hagyományához híven emlékeztek az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra. „Felejthetetlen napunk volt 2015 március tizennegyedike…” írta körlevelében a szövetség elnöke.

                                                                                                       Basa László