Szabó Magda írónő egy kortársa szerint a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt. Életműve egy nemzet örökségét képezi, tehát bárki kezdeményezheti, hogy róla intézményt nevezzenek el. Szentmártonkáta nem rendelkezik az írónői életpályája állomásával, ellenben itt született Tasi Géza, Szabó Magda keresztfia, élete utolsó éveiben gondozója, gyámolítója.

                2008. december 1-jén a Szentmártonkátai Községi Könyvtár és Teleház az írónő baráti körének, tisztelőinek résztvevőivel nagysikerű Szabó Magda emlékestet rendezett. Ezen a rendezvényen jelentette be az írónő örököse, Tasi Géza, hogy engedélyezi a községi könyvtárnak a Szabó Magda névfelvételt. Mi az ami a személyes kapcsolaton túl még érdemessé teheti ezt a községi bibliotékát a Kossuth-díjas írónő nevének viselésére ?

                Az alapszolgáltatások példaszerű ellátásán túl ez a könyvtár pótolja a település hiányzó művelődési házát is. Író-olvasó találkozók, neves kulturális személyiségek meghívásai, kiállítások, történelmi évfordulókról szóló megemlékezések bővítik a kötelező szolgáltatást. Gondot fordít a könyvtár civil szerveződések támogatására, hiszen ide kötődik az országos hírű Magvető Klub és a Községtörténeti Baráti Kör működése is. Mindezen tevékenységek motorja és szervezője hosszú évek óta Kissné Pásztor Éva intézményvezető. Mindezek alapján azt hiszem, hogy nem érdemtelenül pályázott a könyvtár arra, hogy a mai naptól a magyar irodalom klasszikussá vált alakjának nevét viselje.

                2009. október 3-án –két nappal a nemrég elhunyt írónő születésnapja előtt- tisztelői, meghívott vendégek, az irodalmat szerető mártonkátai polgárok által zsúfolásig megtöltött könyvtárban került sor a névfelvételi ünnepségre. A megjelenteket Fodor Zoltán polgármester köszöntötte. Kele Sándorné alpolgármester Szabó Magdát méltató beszéde nagy sikert aratott. Túl az ilyenkor kötelező életrajzi ismertetésen túl, idézett az író kortársaknak Szabó Magdáról szóló visszaemlékezéseiből, meghatározta az írónő helyét a magyar irodalom halhatatlanjai között.

                Bánfalvy Ágnes színművész a mai jeles nap díszvendége volt. A művésznő beszélt az 1978-ban Zsurzs Éva rendezésében készült négy részes tévéfilm, a Szabó Magda nagysikerű regényéből készült „Abigél” forgatásáról. Szabó Magda a forgatókönyv elkészítésén túl állandó szakértője is volt a saját ifjúkorát idéző filmnek, s a Torma Piroskát megformáló művésznő itt került vele személyes kapcsolatba. Megrendülten idézte fel a film főszereplője, a Vitay Georginát alakító, az ugyancsak elhunyt Szerencsi Éva alakját is. A felolvasás a Matula hangulatát megidéző részletek kiemelésével nem volt véletlen, mint ahogy az sem, hogy az általa alakított „a Torma” személyét hozta hallgatói számára közelre. Bánfalvy Ágnes színésznőről talán még elmondhatjuk, hogy Los Angelesben nagy sikerű rendezése volt, ahol a társulat Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok-at vitte színre. 1996-ban „Aranycsillagom” címmel jelent meg könyve, s színházi- és filmszerepeinek listája igencsak tekintélyes.

                A könyvtár nevét tartalmazó márványtáblát Fodor Zoltán polgármester és Tasi Géza leplezték le. Az ünneplő közönség elénekelte a Himnuszt.

                Ezt követőleg kötetlenebbé vált a program. A résztvevők egy része az írónő személyes tárgyait, művei színházi előadásainak plakátjait, könyveit bemutató kiállítást tekintette meg, míg mások Szabó Magda életének utolsó szakaszában készült dokumentumfilmet nézték.

                A szentmártonkátai könyvtár homlokzatán a mai naptól márványba vésve olvashatjuk: „Szabó Magda Községi Könyvtár és Teleház”, s alatta a dátum: 2009. október 3.

                                                                                                               Basa László

Megjelent a tapiokultura.hu online újságban 2009. október 7-én, a „Szentmártonkátai Újság” 2009. októberi számában.