Május 20-án nyitotta meg hivatalosan is kapuit az úri Bab-Uska Tájház (https://www.facebook.com/tajhaz.uri). A rendkívül szép és megható ünnepségről már Az úri Bab-Uska Tájház megnyitója címmel (benne Gócsáné dr.  Móró Csilla köszöntőjével és Teréki Krisztián képeivel), illetve a Williams Tv filmjével is beszámoltunk. Most Czerván György, országgyűlési képviselő, államtitkár úr megnyitó beszédét és saját KÉPEIMET azzal az apropóval is közöljük, miszerint június 22-én, 14 órától 24 óráig tartó Múzeumok Éjszakájára kerítenek sort a múzeum barátai. A Thapeu július elején megjelenő 3. számában dr. Baksa Brigitta néprajztudós írása jelenik meg Szörfiné Solti Erzsébet birodalmáról. 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nagy szeretettel üdvözlök mindenkit az úri tájház megnyitó ünnepségén. Kérem, engedjék meg, hogy külön köszöntsem a tájház megálmodóját és megvalósítóját – Szörfiné Solti Erzsébet asszonyt – aki nélkül nem jöhetett volna létre a mai rendezvény.

Meggyőződéssel vallom, hogy azoknak, akik megismerik a múlt értékeit és meglelik évszázados gyökereiket, azoknak az embereknek az élete minőségi változáson megy keresztül. Jelenünk ugyanis múltunkra épül, múltunkat pedig hagyományainkban fedezhetjük fel legmarkánsabban. Gondoljunk csak bele, hogy a reneszánsz és a klasszicizmus is azáltal jöhetett létre, hogy visszanyúlt egy korábbi kultúrához, és annak elemeit beépítette saját értékrendjébe. A mai nap jól bizonyítja, hogy a paraszti kultúra értékgazdagságának a XXI. századi Magyarországon is helye van. A hagyomány elemei igenis képesek jelenünk megerősítésére.

A tájházak legfőbb előnye, hogy a népi kultúra értékeit saját helyükön képesek megőrizni és szemléltetni. Nem csupán turisztikai látványosságok, hanem közösségépítő erők is. A népi kultúrának többek között azért is van reneszánsza, mert az emberek a helyüket keresik a sokszor nehezen értelmezhető világban. A hagyományok ereje kulcskérdés abban, mennyire maradhat fenn, vagy élhet tovább a mai körülmények között egy közösség. Kiemelten fontos tehát nemzeti értékeink felkutatása és összegyűjtése. Ebben a gyűjtőmunkában fordulópontot jelentett, amikor a Parlament 2012. áprilisában ellenszavazat nélkül fogadta el a hungarikum törvényt. Ebben a törvényben szerepel először a Magyar Értéktár fogalma. Az értéktárak legfőbb feladata az, hogy hazánk kincseit végre rendszerbe foglalja. Ahhoz, hogy a munka sikeres legyen, széleskörű társadalmi összefogásra van szükség. A munka gerincét pedig pontosan az ilyen helyi szintű, települési és megyei értéktárak alkotják. A hiánytalan összeállításhoz tehát egy olyan országos gyűjtőmozgalom szükséges, amely gerincét azok a közösségek jelentik, akik értékrendjében kiemelt helyet foglal el a kultúra és a nemzet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárként különösen nagy öröm számomra, hogy egy olyan községben nyithatunk meg tájházat, amely ezer szállal kötődik a mezőgazdasághoz. Az itt kiállított tárgyak régen a mindennapok szerves részét képezték. Minden régiség egy-egy apró momentuma a magyar kultúrának. Ha rájuk nézünk, elődeink életének részleteit fedezhetjük fel bennük. Azért kiemelten fontos, hogy minél több ilyen részletet sikerüljön felkutatnunk és megóvnunk, mert csak ezek hiánytalan ismeretével tárulhat elénk nemzetünk évezredes kultúrája. Ez a kultúra pedig olyan óriási tartalék, amely megóvása létfontosságú.

Meggyőződésem, hogy a magyar nemzet nagy dolgokra képes. Hála annak, hogy rengeteg ilyen erőtartalékkal rendelkezik. Ezeket a tartalékokat azonban nem feltétlenül a zsebünkben, sokkal inkább a hitünkben kell keresnünk. Pünkösd révén, nem mehetünk el szó nélkül a hit és a szeretet mellett, mert ezek azok az erők, amelyek egy országból hazát, egy tömegből közösséget képesek formálni. Márpedig egy erős országhoz erős közösségekre van szükség, amely tagjai nem csak személyes érdekeikért, hanem a közösségért is hajlandóak áldozatot hozni. Ezt a folyamatot talán Tamási Áron írta le legszebben, aki szerint: „Életforma ez, amelyben a közösség az első és a legfőbb személy, s lélekben változatlan, csupán az atyák és fiúk cserélik egymást.”

Egy ilyen életformának és elhivatottságnak, Szörfiné Solti Erzsébet áldozatvállalásának köszönhetően jöhetett létre az Úri tájház is, amely szemet gyönyörködtetően őrizte meg a közösség történelmi értékeit.

Gratulálok a több évtizedes, tiszteletre méltó gyűjtőmunkához! Látogatókban és sikerekben gazdag mindennapokat kívánok az Úri tájháznak, amelyet ezennel ünnepélyesen megnyitok!

2013. május 20.

Czerván György,

országgyűlési képviselő, Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrárgazdaságért Felelős Államtitkár