(Felemelő és megható volt az úri Bab-Uska Tájház pünkösd napi megnyitója. Elsőként Gócsáné dr. Móró Csillának, a tápiószelei Blaskovich Múzeum igazgatójának a  köszöntőjét idézzük, de rövidesen  új képekkel, Czerván György államtitkár, országgyűlési képviselő úr megnyitójával, és videofilmekkel is beszámolunk majd erről kiemelkedő eseményről. Dr. Baksa Brigitta néprajztudós beszédét a Thapeu 3., júniusi száma közli majd. A szerkesztő megjegyzése.)

Tisztelt Megjelentek! Kedves Vendégek!

Szeretettel köszöntöm önöket Úri település jelentős eseményén, egy különösen szép néprajzi gyűjtemény, a BAB-USKA tájház avatásán, amely mérföldkő lesz a helytörténeti krónikában. Térki Krisztián képei

Amikor megkaptam Szörfiné Erzsike felkérését, elgondolkodtam azon, hogy miért ért ez a megtiszteltetés, hiszen nem vagyok sem politikus, sem etnográfus. Sőt a tavaly megszüntetett 50 éves megyei múzeumi struktúra szerint a néprajzi muzeológia szempontjából fél évszázadig a monori és nagykátai járás, így Úri település is a ceglédi Kossuth Múzeum illetékességi területéhez tartozott.

Az is igaz, hogy 30 éves múzeumvezetői ténykedésem során nem mindig tartottam be a papírformát, ezért a tápiószelei Blaskovich Múzeum vezetőjeként széleskörű intézményi és emberi kapcsolatot alakítottam ki a tápiómenti kistérségben is. Így történt meg, hogy a népzene, népdal gyűjtéséhez közel kerültem. Vidékünkön széles körben ismert Terék József zenepedagógus, kitűnő népzenésznek köszönhetem, hogy találkoztam Szörfiné Solti Erzsikével és kedves édesanyjával. Személyükben kitűnő embereket és gyűjtőket ismertem meg, mindezt tiszta nagybetűvel mondom.

Egy anyag módszeres, tudatos gyűjtése bizony életformájává válik az embernek. Erre áldozza nemcsak anyagi javait, de szellemi és fizikai energiáit. Így volt ez a tápiószelei Blaskovich testvérek esetében, és ezt az elkötelezettséget fedeztem fel Erzsikénél és édesanyjánál is.  Magyarországon az első magángyűjtemények alapítása még a 19. század elején a reformgondolatok szellemében fogant.  Egy kollekció alapítása most, a 21. században is haladó gondolatnak számít. Az anyag gondozása, fenntartása közben bővülő szakértelem segítségével kialakított gyűjtemény, legtöbbször kinövi létrehozóját, olyan minőség és mennyiség lesz, amiben létrehozója már nemcsak saját örömét látja, hanem egy kor tárgyi világának megmentését, egyben tartását, megőrzését vállalja fel.

Főként a 19. században a minőségi gyűjtemények saját életciklusuk alapján közgyűjteményekbe kerültek, gondoljunk itt gróf Széchenyi Ferenc 1802-es, Pyrker egri érsek1836-os adományára, amivel a Magyar Nemzeti Múzeumot alapították és gyarapították, de fontos Hopp Ferenc kelet-ázsiai, gróf Zichy család iparművészeti kollekciója, amely még a 19. század végén több múzeum alapítását tette lehetővé. Szerencsére e neveket hosszan sorolhatnám. Jelen esetben is e folyamat végén tartunk, amikor egy páratlanul gazdag etnográfiai anyag megnyílik a széles nagyközönség számra. Az örökségőrzőkben ugyanis mindig benne van az akarat, hogy az általuk értékesnek tartott tárgyakat közkinccsé tegyék. Ez a mentalitás közös a 20. század közepén múzeumot alapító Blaskovich és a 21. század elején is tevékenykedő Szörfi-Solti család között.

Kívánom, hogy ez a magángyűjtemény is jusson olyan sorsra, mint a Blaskovichok kollekciója, hogy évtizedeken át tudja közvetíteni egy letűnt világ

emlékanyagát.

Véleményem szerint nemcsak a mentalitásban van közös vonás a tápiószelei és úri gyűjtők között, hanem a kollekció értékében is. Ahogyan a köznemesi magángyűjtemények sorában páratlan műkincseket őriz a tápiószelei Blaskovich Múzeum, a népviselet vonatkozásában éppen olyan különleges értéket hordoz Szörfiné Solti Erzsébet öltözeti anyaga, amely Pest megyében különösen jelentős, múzeumi léptékű, de erről hallhattunk a szakembertől, Dr. Baksa Brigittától.

A gyűjtő és gyűjtése e megnyitóval révbe ért, de most újabb feladatsor kezdődött meg, a közvetítés, a tárgyakhoz kötődő szellemi értékek és tudás átörökítése. A hagyománynak és az örökségnek együttesen meghatározó szerepe van a társadalomban. A hagyomány és örökség összekapcsolódó fogalmak. A világ nem fejlődne hagyományok és örökségek ismerete nélkül. Az előző korok által ránk hagyományozott kulturális értéket ismerteti meg az úri tájház.

E nemes misszió folytatásához kívánok Erzsikének és édesanyjának jó egészséget, családjától további megértő támogatást, hogy e páratlanul gazdag gyűjteményt, a gyönyörű népviseleteket széles körben megismertethessék.

Köszönöm figyelmüket, megtisztelő jelenlétüket.

Gócsáné dr. Móró Csilla múzeumigazgató

Blaskovich Múzeum